„Álmomban nem gondoltam, hogy 80 évesen végrehajtót várhatok, megszűnhet itthon a főzés, a mosás és a fűtés. Nem tudtam, hogy pazarló vagyok – zokogott Szalai Zoltánné, aki most úgy érzi, nincs jövője. – Megölik az embert a rezsiharcban.”Az asszony 15 éve özvegyült meg. Néhai férjével 40 éve villanyfűtést építtettek ki, mert az utcában akkoriban még nem volt gáz. „Azóta van, de egy újabb nagyberuházást nem akartunk és nem tudtunk vállalni, mert a férjem sokat volt beteg. Télen vastag kardigánban, nadrágban vagyok itthon, a konyhában nincs is fűtés. Akkor van egy kis meleg, ha főzök” – idézte föl a rideg teleket.A fia a három gyerekével egy éve az emeletre költözött. Télen 70-80 ezer a villanyszámlájuk, nyáron ennél jóval kevesebb. Márciusban tértek át az átalányra, így havi 40 ezret fizetnek. „Egy-egy téli hónapban 1600–2000 kilowattot fogyasztunk, közel annyit, mint az éves kedvezményes mennyiség. Most legalább megtudtam, hogy pazarlók vagyunk” – mondta keserűen Szalainé.
Kormánytakarékláng
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Szilárd rezsivédelmi biztos a múlt héten jelentette be, hogy a csökkentett gáz- és áramár csak az átlagfogyasztás mértékéig marad érvényben. A csütörtökön ismertetett részletek szerint az áramnál 2523 kWh/év fogyasztásig 36 forint marad az ár, e felett 70,1 forintot kell fizetni. A gáznál 144 köbméter a havi átlag, ezt a kedvezményes, köbméterenként 102 forintos tarifával számolják, e felett 747 forintot, vagyis a rezsicsökkentett ár hétszeresét kell fizetni. Németh Szilárd úgy fogalmazott: a lakosságot takarékosságra ösztönzi a kormány, a jelenlegi helyzetben nem fér bele, hogy mindenki a csökkentett árakat fizesse. Túlzás nélkül állíthatóan a fél ország azt számolgatja, mennyit fizet majd a jövőben. Belefér a fogyasztása a kormány által hirdetett átlagba vagy nem? Tüntetések voltak, özönlöttek a levelek a politikusokhoz, amelyekből kiderült, hogy igen sok élethelyzetet nem vettek figyelembe, és alig találni „átlagos fogyasztót”.
Méregdrága modern
Szalai Zoltánné szerint a kormánypárti politikusok cinikusak, és – fogalmazott – szembeköpik az embereket. „Milyen pazarlásról beszélnek? Nem nézték meg a saját gáz-és villanyszámlájukat? Vagy nekik nincs olyan? Nincsenek tisztában azzal, hogy mennyit használ áramból, gázból egy család? Ha valaki hülyeséget számol ki nekik, nincs közöttük egy, aki azt mondja, hogy itt valami nem stimmel?” Az mondta, ő óránként nézte a híreket, és most, hogy kiderültek a részletek, szerinte nem oldódott meg a csak villannyal fűtők problémája.„A fiam elvált, nála maradtak a gyerekek, ezért jöttek vidékről hozzám. Átépítették az emeletet, ők a modernnek, innovatívnak hirdetett hőszivattyús megoldással fűtenek télen. H tarifát fizetnek, amit a hőszivattyúk, napenergiából és egyéb megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszerek esetén lehet használni, merthogy ezek modern megoldások. A fiam fizetése egyébként 300 ezer forint, az én nyugdíjam ezt meg sem közelíti, és én kedvezményt sem kapok majd. Ez a vég. Meg tudom érteni azokat a kisvállalkozókat, akik az elmúlt években öngyilkosok lettek.”
Sokadik csapás
Schilling Magdolna – írtunk róla korábban – 38 éve ápolja otthon súlyosan mozgás- és értelmi fogyatékos gyermekét, Ferkót. Mindig spórolósan éltek, mégsem férnek bele az átlagba. „Nálunk sok a mosnivaló a pelenkás fiam miatt, télen megy a szárító is. Mivel a gyerek leginkább a szőnyegen tartózkodik, és alul hűvösebb van, többet kell fűteni. Egyedül vagyok vele, nincs segítségem. Ha hetekig nem tudok kimozdulni a lakásból, tartalékolni kell az élelmiszereket. Ez azt jelenti, hogy két hűtővel tudom biztosítani az ellátásunkat. Másrészt egy fekáliával szennyezett felnőttet nem lehet babapopsihoz készített törlőkendővel letörölgetni, ahhoz bizony zuhany kell, nem kevés meleg vízzel.” Azt is mondta: egyre nehezebb, mert a gyerek laktóz-intoleranciával is küszködik, ezek a tejek, ételek nem mondhatók olcsónak. „Spórolás? Ma már csak zuhanyoztatom, kádfürdő nincs. Ferkó legfeljebb beköltözik az én szobámba, nála pedig csökkentem a fűtést. Biztosan kevesebb ruhát fogunk vásárolni, lehet, hogy gyalog viszem a napközibe, de ez az én egészségügyi állapotomtól is függ.” Magdinak gerincsérve és gerincferdülése van. Naponta többször kell Ferkót felsegíteni a földről, emelni már nem tudja. Ha lépni kell, akkor a fiú rásimul anyja hátára, így tesznek meg pár lépést a lakásban.Magdi nyugdíjából és Ferkó járandóságából 300 ezer forint jön össze egy hónapban.„Van egy kis kertünk, megpróbálok gazdálkodni, zöldségeket termeszteni – meséli az asszony. – Néhány évvel ezelőtt ültettem gyümölcsfákat, amennyiben az időjárás kegyes, annyi gyümölcs van, hogy legalább Ferkónak legyen. Gyűjtöm az esővizet, komposztálok, mást nem tudok már tenni. Sajnos a ház energetikai felújítását nem tudom vállalni.” Tóth Péter édesapja januárban halt meg. A IX. kerületi, házközponti fűtésű lakást Péter és nővére öröklik. A hagyatéki eljárás még nem zárult le. Ebben a házban egyetlen kazán működik, a lakásokban a fűtést nem lehet egyedileg szabályozni. Az eladásra váró otthon közös költsége most 50 ezer forint, ennek körülbelül fele a fűtésszámla. Péter azt mondja, ha igaz, amit a hírekben lehetett hallani, hogy egy ilyen társasháznak akár 5000 köbméter is lehet a fogyasztása, és a 144 köbméteren felül fogyasztott mennyiséget a ház lakóinak kell kifizetni, akkor a havi költség akár több százezer forintra emelkedhet. (A csütörtökön megjelent rendelet szerint: ha nyilatkozik a társasház, akkor albetétesenként felszorzódik a kedvezmény mértéke, de jelen pillanatban még nem tudni, ezzel együtt miként emelkedik a költség.) Attól fél, hogy a saját lakásának rezsijén túl, a megörökölt lakásét már képtelen lesz kifizetni, de valószínűleg eladni sem tudja majd, hiszen senki nem vesz meg egy felújítandó lakást ilyen kiadással.
Szemfényvesztés
Egyelőre csak sejtik, milyen hatással lesz a nyugdíjasokra a kormány döntése – ezt már Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának alapítója mondta. Szerinte nagyon nagy baj lehet, a helyzet tragikus. „Akik alacsony nyugdíjból vagy egyedül élnek, azokkal nem tudom, mi lesz. A létminimum 101 ezer forint, és akinek ez alatt van a nyugdíja, rettentő helyzetbe kerülhet. Egyrészt eddig sem kapott annyit, amennyiből nyugodt élete lehetett volna, most pedig még több pénzt kellene kigazdálkodnia. Miből? Hogyan? Ezeknek az embereknek nincs tartalékuk, nincs, amihez baj esetén hozzányúlhatnának. Teljesen felélik a nyugdíjukat egyik kifizetéstől a másikig. Van olyan ismerősöm, akinek el kell döntenie, hogy az adott hónapban a szív- és vérnyomásgyógyszerét vegye meg, ételt vásároljon, vagy a rezsijét fizesse be.”Az idősek a januári 5 százalékos nyugdíjemelés után július 29-ig megkapják az évközi, kiegészítéssel emelt ellátásukat, plusz visszamenőleg a hathavi, illetve a 13. havi nyugdíjuk 3,9 százalékos különbözetét. Juhász László szerint ahogy a korábbi emeléseket, úgy ezt a többletet is elemésztette már az infláció. „Nem most kezdődött a szemfényvesztés. A megelőző három év 36 hónapjából 33-ban magasabb volt az infláció, mint amennyi emelés arra az időszakra járt. Az idén ez különösen látványos, hiszen az előző, tavalyi kiegészítést elvitte a decemberi pénzromlás, a januári emelés mértékénél pedig már akkor magasabb volt az aktuális infláció. Minden évben legalább egy év lemaradásban van az emelés.” De van még egy nagy probléma szerinte: nyugdíjasellenes hangulat kezd kialakulni az országban. „Gyakran halljuk, hogy mit akarnak már megint az idősek, hiszen ennyi meg annyi pénzt kaptak – idézte a berzenkedéseket az elnök –, de azt senki nem veszi figyelembe, hogy az elmúlt 12 évben elvesztették a nyugdíjuk egynegyedét amiatt, hogy az emelést már nem a vegyes indexálás, hanem az infláció határozza meg. Amikor két számjegyű volt az átlagos béremelés, de csak 3 százalékkal nőttek a nyugdíjak, akkor egynegyednyi lemaradás keletkezett az ellátások és a bérek között. Ma mindenkinek 25 százalékkal több lehetne a nyugdíja, ha visszaállították volna a vegyes indexálást. Egy 150 ezer forintból élő idős 40 ezer forinttal többet kaphatna havonta, ami éves szinten csaknem félmillió forintot jelent. A 80 ezer forint nyugdíjprémiumnak persze sokan örültek, de az elmaradás még így is jelentős. A 13. havi nyugdíj teljes visszavezetése ugyan 8,3 százalékos nyugdíjemelésnek felel meg, de 12 hónapra elosztva a közelében sem jár a 11,7 százalékos inflációnak.”
Nyugdíjfagyasztó
Ennek tudatában vajon mi az oka annak – kérdeztük –, hogy a nyugdíjasok jelentős része a Fideszre szavazott? Juhász László szerint a tájékozódás hiánya. Az állami tévéből, rádióból, a megyei lapokból a kormánypropaganda árad. Az idősek nagyobbik hányada a kormánypárt szavazója, mert a fővárosban ugyan valamivel többen voksoltak az ellenzékre, országos szinten viszont 56 százalék a Fideszt választotta. „Azokat, akik nem tudják, mennyit vesztettek, könnyen lehet manipulálni a jelentősebb összegnek tűnő pluszjuttatásokkal. Ezeket a kifizetéseket ezért nevezhetjük szemfényvesztésnek. Ahogy azt is, hogy folyamatosan nő az átlagnyugdíj összege. Ez ugyan igaz, de nem azért, mert jobban élnek azok a kisnyugdíjasok, hanem azért, mert az újonnan megállapított járandóságok lényegesen magasabbak. Azt szoktam mondani példaként, hogy ha az egyik lábamat egyfokos vízbe áztatom, a másikat ötvenfokosba, akkor átlagosan kellemes, 25 fokos vízben fürdőzöm. Valójában viszont az egyik lábam leég, a másik meg lefagy…”
