Komoly gazdasági-munkaerőpiaci következményei is lehetnek annak, hogy 2010 óta drasztikusan visszaesett az egyetemre jelentkezők és felvettek, így a diplomát szerzők száma, az Európai Bizottság (EB) 2022-es országjelentése szerint Magyarországon már most sincs elég felsőfokú végzettségű a magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet kielégítéséhez. A jelentés kitért arra is, hogy a felsőoktatásba belépők száma nemcsak demográfiai okok, hanem a gyenge közoktatás és kormányzati intézkedések – például az állami ösztöndíjas helyek csökkentése – miatt is visszaesett.
Mint arról beszámoltunk, az idei év általános felvételi eljárásában 73,8 ezer hallgatót vettek fel, kétezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A sikeresen felvételizők száma évek óta 70-78 ezer között ingadozik, miközben 2010-ben és 2011-ben még több mint 98 ezer diákot vettek fel, vagyis tíz év alatt átlagosan 20-25 ezerrel csökkent az egyetemre bekerülők száma. Az EB jelentése szerint ráadásul az alapképzésekre felvett hallgatók több mint egyharmada nem jut el a diplomáig, a lemorzsolódási arány különösen magas az informatikai, mérnöki és természettudományos szakokon. A 25-34 évesek körében a természettudományos és mérnöki diplomások aránya elmarad az uniós átlagtól, sőt 2015 óta még csökkent is, ami korlátozza Magyarország innovációs képességét.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi versenyképességi jelentése is arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiac növekedése az elmúlt hét-nyolc évben eljutott a maximumáig, a további bővülést pedig a képzettség alacsony szintje gátolja, ezért a mostaninál több diplomásra lenne szükség – emlékeztetett a Jelen. A hetilap értesülései szerint a kormány már tervezi, hogy átalakítja a felsőoktatási jelentkezési rendszert, mégpedig úgy, hogy az egyetlen általános bemeneti követelmény az érettségi legyen, ahogy 2010 előtt volt. A lap szerint az erről szóló tervezetet már előkészítette Csák János kulturális és innovációs miniszter, igaz, a szaktárca ezt egyelőre nem erősítette meg.
