Lázasan folynak a előkészületek az ukrán kikötőkben, az ENSZ és Törökország közvetítésével Isztambulban megszületett megállapodásnak köszönhetően akár napokon belül újraindíthatja Ukrajna az orosz invázió miatt felfüggesztett gabonaexportot a Fekete-tengeren. Az első konvoj a délnyugat-ukrajnai Csornomorszkból hajózhat ki, aztán a közeli Odesszából, majd Pivdennijból is újra elkezdik a szállítmányozást. A tervek szerint két héten belül az említett városok kikötőiben az összes terminál üzemképes lesz. Olekszandr Kubrakov ukrán infrastruktúráért felelős miniszter hangsúlyozta az ország mezőgazdasági szektorának túlélése az egyezmény sikeres végrehajtásán múlik.
A legnagyobb kockázatot az orosz támadások jelentik, melyekre annak dacára is számítani kell, hogy Isztambulban múlt pénteken Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is aláírta a megállapodást, jóllehet formálisan külön szerződésről van szó. Az ebben foglalt kötelezettségeit Moszkva már másnap megszegte, amikor rakétacsapást mért az odesszai kikötőre. Oroszország eleinte tagadta felelősségét, ám azóta az illetékesek azt hangoztatják, hogy katonai infrastruktúrát vettek célba.
Optimizmusra ad okot mindenesetre, hogy az ENSZ közlése szerint tegnap mind az ukrán, mind az orosz fél megerősítette elkötelezettségét a múlt pénteken megkötött paktum iránt. A Világélelmezési Program (WFP) abban bízik, hogy a megállapodás segíthet mérsékelni a gabona világpiaci árát, ami üdvös fejlemény lenne az importra szoruló afrikai és közel-keleti országok számára. A WFP szóvivője azonban a Reutersnek arra figyelmeztetett, hogy más katonai konfliktusok, a klímaváltozás és a koronavírus-járvány továbbra is súlyos problémákat okoznak a globális élelmiszer-biztonság szempontjából.
Az Európai Uniónak a gázellátás miatt van oka az aggodalomra. Az orosz Gazprom tegnap bejelentette, hogy tovább csökkenti az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül Németországnak szállított földgáz mennyiségét, szerdától kezdődően a mostani kapacitás felére, napi 33 millió köbméterre. Ez azt jelenti, hogy a gázáramlást az eredeti szállítási kapacitás mindössze ötödére vágják vissza. A Gazprom műszaki hibára hivatkozik, de a berlini kormány viszont állítja: technikailag semmi sem indokolja a lépést.
Vezető uniós politikusok már hónapok óta arról beszélnek a Kreml különböző ürügyekkel szándékosan tartja vissza a gázszállítmányokat, hogy ezzel is zsarolja az EU-t, amely szigorú szankciókat vetett ki Oroszországra és támogatja a honvédő ukránokat. Az Európai Bizottság emiatt vészforgatókönyvvel készül a fűtési szezonra, de a tagállamoknak 15 százalékos gázmegtakarítást előíró tervezet erős ellenállásba ütközött számos ország részéről, emiatt a javaslat várhatóan felvizezett formában kerül napirendre az uniós energiaügyi miniszterek mai rendkívül találkozóján.
Az ukrajnai hadszíntéren eközben nem történtek jelentős fejlemények. Az ukránok közölték, hogy már 50 orosz fegyverraktárat semmisítettek meg az Egyesült Államoktól múlt hónapban kapott HIMARS típusú rakéta-sorozatvetőkkel. A fegyverrendszer frontra érkezése óta jelentősen megváltozott a háború dinamikája, lényegében megtorpant az orosz offenzíva Kelet-Ukrajnában, miközben az ukránok ellentámadást készítettek elő a dél-ukrajnai Herszonnál.
A brit hírszerzés szerint az orosz hadsereg vezetése számára komoly dilemma, hogy megerősítik-e Herszonnak és környékének a védelmét vagy erőikkel a kelet-ukrajnai offenzívára koncentrálnak. A védekezés mellett szól, hogy Herszonban és a szomszédos régióban, Zaporizzsjában is szeptember első felén akarnak „referendumot” rendezni a megszállók az Oroszországhoz való csatlakozásról. Az afrikai körúton lévő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor vasárnap az Arab Liga kairó ülésén újfent megerősítette, hogy az orosz hadműveletek legfőbb célja Kelet-Ukrajna “felszabadítása”, illetve a “nép- és történelemellenes” kijevi kormány megbuktatása.