Magyarország Alaptörvénye egységes szerkezetben – ezt tartalmazza a Magyar Közlöny hétfő éjjel megjelent egyik legújabb száma. A dokumentum az egykori alkotmány helyett még 2012-ben elfogadott jogszabály tizenegyedik módosításával kiegészült szöveget tartalmazza.
A tíz éve OrbánViktor miniszterelnök által még „gránitszilárdságúnak” nevezett alaptörvényben így immár szerepel, hogy 2024-től ugyanazon a napon lesznek az EP- és az önkormányzati választások. Továbbá benne szerepel a megyék átnevezésével az új területi közigazgatási egységek, a több mint ezeréves magyar múltba, vagy legalábbis a két világháború közötti időszakba visszavezető vármegyék.
Tizenegyedszer is módosították a gránitszilárdságú Alaptörvényt, Magyarországon ezentúl vármegyék lesznekUgyanakkor a Magyar Közlönynek még egy száma megjelent, amelyben egyebek mellett a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló törvény is olvasható. Ez a jogszabály átvezeti az élet számos területén a vármegyéket, és részben újraszabja a hatósági jogköröket. A vármegyésített szabályozás így kiterjed a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok eljárásaira, adatkezeléseire.
A törvénymódosítást a többi között megfeleltették az adózási szabályoktól, a munkanélküliek ellátásától kezdve, a koncessziós jogokon, a közalkalmazottak jogállásán, a bányászaton és az atomenergia-szabályozáson át a családtámogatásokig, a közúti közlekedésig.
Novák Katalin szerint az Alaptörvény akkor jó, ha nincs kitéve folytonos változtatásnak, mégis aláírta a tizenegyedik módosítását