Megállapodtak az Európai Unió tagiországainak az Európai Bizottság veszélyhelyzeti tervéről, vagyis vállalják, hogy az orosz gázfüggőség csökkentése jegyében mindegyikük 15 százalékkal csökkenti az általa felhasznált gáz mennyiségét.
Az Európai Bizottság július 20-án állt elő a tervvel, arra kérve a 27 tagországot, hogy 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti nyolc hónap alatt csökkentsenek az elmúlt öt év átlagfogyasztásához képest. Egyelőre önkéntes vállalásokat vár a testület, de ha komolyra fordulna a helyzet, kötelező csökkenteni a fogyasztást.
A hírt meg nem erősített forrásokra hivatkozva a dpa német hírügynökség közölte először, a Reuters a maga részéről úgy tudja, hogy a veszélyhelyzeti terv szövegét felhígították a megállapodás kedvéért, kibúvót kínálva több EU-tagországnak is. Írország és Máltára nézve nem lesz k9ötelező a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentése, mert egyikük sem kapcsolódik az EU-s gázvezeték-rendszerhez, Spanyolország korábban azért bírálta a veszélyhelyzeti tervet, mert nem használ orosz gázt, a lengyelek pedig azt mondták, semmit nem támogatnak, ami más EU-tagországoknak hozzáférést biztosít a gáztartalékaikhoz.
Az Ukrajna elleni háború kitörése előtt Oroszország 40 százalékban fedezte az EU-tagországok gázszükségletét, az EU-tagországok viszont összesen 5 százalékkal csökkentették a fogyasztásukat.
Korábban Thierry Bros francia közgazdász szedte össze, hány EU-tagország ellenzi a gázfelhasználás csökkentését, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Lengyelország mellett közöttük tartotta számon azt a Magyarországot is, amelynek a nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az energiaügyi miniszterek keddi brüsszeli találkozója előtt „Csak ne rontsuk tovább a helyzetet!” felkiáltással tett ki egy bejegyzést a Facebookra.
I my voting analysis for ????????'Save Gas for a Safe winter' is right, ???????? must be laughing right now...???? pic.twitter.com/u26bLLtGBX
— Thierry Bros (@thierry_bros) July 22, 2022
Ursula von der Leyen bizottsági elnök azzal indokolta a veszélyhelyzeti tervet, hogy a Kreml fegyverként és zsarolási eszközként használja az energiahordozó exportját, és 12 tagországban már megszüntette vagy mérsékelte a szállítást. Szerinte közös intézkedésekre van szükség, amelyek csökkenthetik a kockázatokat és a költségeket egy esetleges további részleges vagy teljes fennakadás esetén.