A Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezete online kérdőívben kérdezte meg tagjait arról, hogyan érinti őket a katatörvény szigorítása. Az 1223 budapesti orvos által kitöltött kérdőív eredménye szerint a válaszadók több mint fele katás vállalkozóként is dolgozott, és többségüket hátrányosan érintik a változások - nyilatkozta Albert István, a budapesti orvosi kamara elnöke a Telexnek.
Sok orvos ugyanis eddig katás egyéni vállalkozóként vállalt ügyeletet, vizsgált betegeket másodállásban a szakrendelőkben vagy rendelt magánklinikákon. Azt egyelőre nem tudni, hogy ha igen, úgy potenciálisan hány orvos hagyhatja el a pályát a szigorítás miatt, szakorvosból azonban régóta nincsen annyi, hogy minden kórházban, rendelőben és ügyeletben legyen belőlük elég. Ezért ezeket a feladatokat sok esetben egyéni vállalkozóként látták el másod- vagy harmadállásban.
A Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezetének felmérését több mint 12 ezer tagnak küldtek ki, ebből azonban csak 1223-an válaszoltak. E szerint mindenesetre a válaszadók 63,8 százaléka (780 orvos) felelt igennel arra a kérdésre, hogy személyesen érinti-e a kataszabályok változása. 53,7 százalékuk (657 orvos) úgy látja, veszélyezteti munkavállalását a megváltozott adózási környezet.
A válaszadó orvosok 51,9 százaléka, 635 felelt igennel arra a kérdésre, hogy egy másik adózási formában folytatná-e orvosi tevékenységét.
A Magyar Orvosi Kamara korábban is azt kérte a kormánytól, hogy a betegbiztonság és ellátásbiztonság érdekében az egészségügy ígért átalakításáig mentesüljenek az egészségügyi dolgozók a katatörvény cégeknek kiállított számlák tilalmára vonatkozó rendelkezése alól, ezt a kedvezményt azonban csak a taxisok kapták meg.
Albert István kiemelte ugyanakkor, hogy a budapesti kamara csak a fővárosi orvosok egy részét tudta megkérdezni, a bizonytalanságot pedig tovább fokozhatja, hogy számos ápoló és asszisztens is katázással egészítette ki ezidáig a szűkös jövedelmét.