Ugyan szakértők véleménye megoszlik arról, hogy az ukránok az amerikai HIMARS rendszerrel mennyire képesek megfordítani a háború menetét, nem kérdés, hogy Oroszország a szárazföldi erők megújítására kényszerül. Jóllehet, túlzónak tűnik az az ukrán állítás, amely szerint majdnem 40 ezer orosz katonával végeztek az orosz, ahogy Oroszországban kommunikálják, „különleges hadművelet” során, brit és amerikai források szerint is már legalább 15 ezer orosz katona vesztette életét, vagyis annyian, mint a nyolcvanas években a több évig tartó afganisztáni beavatkozás során.
Oroszország számára a humán erőforrással kapcsolatos kihívás annál is inkább kényesnek tűnik, mivel Vlagyimir Putyin eddig lemondott az általános mozgósításról, mert attól tartott, az nagyon népszerűtlen lépés lenne. Oroszország-szerte mindenesetre több toborzóirodát gyújtottak fel ismeretlenek egy ilyen döntéstől tartva.
Az országban régi probléma a toborzás. A kilencvenes években a csecsenföldi háborúk idején olyan kevesen álltak katonának, hogy kényszertoborzásokra került sor – mondta el a Le Monde-nak Dimitri Minic, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IFRI) kutatója. Ezúttal zászlóaljakat akarnak kialakítani önkéntesekből. Moszkvának két fő eszköze van erre: egyrészt szerződést kötnek az érintettekkel, másrészt zsoldoscégeket vetnek be, például a Wagner fegyvereseit. Minic elmondta, „a cél az, hogy az Orosz Föderáció mind a 85 körzetében legalább egy, 400 főből álló önkéntes zászlóalj jöjjön létre”. Elemzők szerint így Moszkva akár 35 ezer újoncra tehet szert, és így pótolja a harcmezőn elszenvedett veszteségeket.
Oroszországban jelenleg elviekben nem lehet a frontra küldeni a sorköteles katonákat, kivéve, ha legalább háromhónapos szolgálat után szerződést írnak alá velük. Ezért az orosz parlamentben folyamatban van egy olyan módosítás elfogadása, amely eltörli ezt a határidőt. A civil társadalom képviselői aggódnak amiatt, hogy a sorkatonákat szisztematikusan arra kényszerítik: szerződést írjanak alá a hadsereggel. A Kreml a toborzás felelősségének egy részét is a civil hatóságokra, a regionális kormányzókra helyezte.
Általánosságban elmondható, hogy az újoncok nem rendelkeznek ugyanazokkal a harci képességekkel, mint a háború elején bevetett hivatásos katonák. Igaz, a megszállók között akadt néhány sorkatona, akiket olyan siralmas feltételek mellett küldtek a harcmezőre, mondja Minic. A Kreml most erős pénzügyi juttatásokkal ösztönzi az önkénteseket. Egy az orosz fegyveres erők politikai-katonai részlegének tulajdonított dokumentum szerint, amelyet július 19-én tett közzé a Perm36.6 nevű honlap, a felkínált fizetések háromszor-négyszer magasabbak, mint a háború kezdetén a szerződéses jogviszonyban lévőké: ez havi 3500 és 9000 euró között mozog. Ezek elképesztő összegek, amelyek jóval meghaladják egy középvezető fizetését a magánszektorban Moszkvában, Oroszország legmagasabb jövedelmű városában. A legtöbb peremvidéken az átlagfizetés 200 és 400 dollár (196-392 euró) között van. A bónuszokat rangonként, beosztásonként, valamint a bevetés vagy célpont típusa szerint részletezik. Az "aktív offenzívában" való részvétel potenciálisan napi 8000 rubelt, azaz 120 eurót jelent. Egy helikopter, repülőgép vagy tank lelövésével 200 000-300 000 rubelt (4000-5000 euró között) lehet keresni, míg egy drón vagy egy tüzérségi rendszer papíron 50 000 rubelt (800 euró) ér. Az „ellenséges erők kiiktatása” több mint 100 000 rubel (1700 euró) bónuszt jelent.
Több civil is életét vesztette az orosz és ukrán csapatok közötti harcokban a kelet-ukrajnai Donyeck térségében. Az orosz erők, saját állításuk szerint, megsemmisítették egy ukrán fegyverraktárakat Mikolajivban és Donyeckben, ahol rakétákat és tüzérségi lőszereket tároltak. Korábban Ukrajna orosz támadásokról számolt be Mikolajiv és Odessza ellen. Kijev nem erősítette meg, hogy valóban katonai létesítményeket ért-e találat.
A Roszkozmosz új vezetője, Jurij Boriszov közölte: 2024-től kilépnek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) projektjéből és új, saját űrállomást hoznak létre.
