;

Magyar Nemzeti Bank;infláció;kamatemelés;rezsicsökkentés;

- Még magasabb inflációt hoz a rezsicsökkentés módosítása

Júliusban 13-14 százalék lehet az infláció, a rezsicsökkentés csökkentése pedig további 3 százalékpontot dob majd rajta.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően tovább emelte – az eddigi eddigi 9,75 százalékról 10,75 százalékra - az alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Ezzel 13 év óta ismét kétszámjegyű lett az alapkamat. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a döntést követő háttérbeszélgetésen azt is bejelentette: csütörtökön várhatóan az egyhetes betéti kamatot is 100 bázisponttal emelik, hogy a két kamatot ismét összezárják.

Az emelés előzménye, hogy júniusban immár 11,7 százalékra ugrott az infláció, a havi átárazódások mértéke pedig a korábbi szint többszörösét teszi ki, s ebben leginkább az élelmiszerek drágulása a meghatározó. A jegybank arra számít, hogy mindez folytatódik, és a július havi infláció már 13-14 százalék körül lesz. Augusztustól pedig a hatósági árakkal kapcsolatos kormányzati döntések tovább növelik az inflációt, ennek hatása egy éven át tart – mondta Virág Barnabás. A jegybank előzetes számításai szerint a rezsicsökkentés csökkentése mintegy 3 százalékponttal növeli az árindexet, az infláció pedig valamikor ősszel, év vége felé tetőzik majd, de a korábban jelzett 13-16 százaléknál magasabb szinten.

Az alelnök hangsúlyozta: a monetáris politika feladata változatlanul az, hogy a leghatározottabban fellépjen a másodkörös inflációs hatások ellen. Az MNB ezért mindaddig folytatni fogja a kamatemeléseket, ameddig az inflációban nem körvonalazódik fordulat. Az alapkamat csúcsát illetően azonban nem akart „számháborúba bocsátkozni”. Virág Barnabás arról is beszélt: egyre több jel utal arra, hogy a világgazdaság a recesszió küszöbén áll. A hazai gazdaság a második negyedévben még 6 százalék körüli növekedést mutatott, de júniusban és júliusban már egyértelműen megjelentek a lassulás jelei.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a kamatemelésre az inflációs nyomás, de a forint árfolyamának stabilizálódása vagy erősödése érdekében is szükség van. Az árfolyam ugyanis egy eszköz a jegybank számára, hogy letörje az inflációt. Az euró a kamatdöntés előtti napokban a 396-403 forintos sávban mozgott. Közvetlenül a kamatdöntés előtt 401 forint körül járt a jegyzés, a szigorítás után 400 forint volt az euró árfolyama. A forint számottevő erősödéséhez az elemző szerint nagy szükség van arra, hogy Magyarország megegyezzen Brüsszellel az uniós forrásokról.

A forint árfolyama azonban ezt követően alig változott.