Tudja-e a kedves olvasó, hogy a jelenlegi hatalom számára mi az egyetlen elvi szempont? "Elviszem! Pont."
Az ember kínjában már szóviccekkel vigasztalódik, de kétségkívül erről szól a kormány fekete lóvá vált csodafegyvere, a rezsicsökkentés - amely valójában nem más, mint pusztán egy hatósági árszabályozás. Ezzel éltek a korábbi kormányok is, annyi különbséggel, hogy ők nem csináltak belőle politikai terméket.
Németh Szilárd rezsibiztos posztolta még a választások előtt a saját oldalán, hogy „Rezsicsökkentés csak addig van, amig Orbán Viktor kormányoz, de addig betonbiztosan!” És mivel időközben a rezsicsökkentést csökkentették, a kérdés adja magát: akkor már nem Orbán Viktor kormányoz? Vagy már nem betonbiztos a kormányzása? Mindenesetre ez a rezsicsökkentés (amely valójában rezsiátverés) most megingatta az egész felépítményt, nem véletlen a látványos kapkodás és terelés.
Most folyik a kármentés, amelyhez nem átallják trükkök százait bevetni. Ilyen trükk pl. a villamos energia számlákban felszámított rendszerhasználati díjak, melyeket külön tételként a saját számláján minden fogyasztó megtalál. Ezen rendszerhasználati díjak (legalábbis még augusztus elseje előtt) a számla bruttó összegének mintegy 40 százalékát teszik ki, és tényleg nagyon sokat lehetne spórolni, ha a lakosságot ez nem terhelné.
A villamos energia törvény 140.paragrafus (1) bekezdése szerint a felhasználónak meg kell fizetnie a villamos energia rendszer használatáért fizetendő díjat. Míg ezzel szemben ugyanezen törvény 142. paragrafus (1) bekezdése szerint a villamos energia rendszer használatáért a rendszerhasználók kötelesek fizetni. Csakhogy a törvény arról jelenleg nem rendelkezik, hogy a felhasználó a rendszerhasználók körébe tartozik-e. Egyáltalán: kik a rendszerhasználók?
Már csak azért is érdekes ez a kérdés, mert a törvény a rendszerhasználókat többes számban említi. Vagyis legalább még egy rendszerhasználónak kell lennie. Mégis, kizárólag a fogyasztóval fizettetik meg az összes rendszerhasználati díjat.
E kérdésnek több szempontból is nagy jelentősége van. Egyrészt, ezen sorok írója már évek óta folytat jogi eljárásokat a szolgáltató és az érintett, illetve illetékes szervek, hatóságok ellen, éppen ezen rendszerhasználati díjak megfizetésének jogellenessége miatt. A törvény korábbi előírásai alapján a fogyasztó nem tartozott ugyanis a rendszerhasználók körébe, de az eddigi jogvitáimmal eddig csak azt értem el, hogy a törvényt e tekintetben módosították. Viszont ugyanolyan ellentmondásos maradt a módosítás után is. Különösen azért, mert a módosításban kifejezetten arról kellett volna rendelkezni, hogy a fogyasztó egyben rendszerhasználó-e.
Ez azért rendkívül fontos, mert attól, hogy a törvényből kiradírozzák, hogy a fogyasztó nem rendszerhasználó, a fogyasztó még nem válik rendszerhasználóvá. Nem attól rendszerhasználó a fogyasztó, hogy a törvény hova sorolja, hanem attól, hogy ténylegesen van-e bármilyen érdemleges ráhatása a rendszer működésére. Amire egyértelműen „nem” a helyes válasz, ugyanis a fogyasztó valójában a fogyasztásmérő óránál kapja a szolgáltatást, itt kerül kapcsolatba a szolgáltatóval, míg ezzel szemben a rendszerhasználati díjak a fogyasztásmérő óra előtti szakaszokon jelentkeznek, amelyekhez a fogyasztónak semmi köze.
Ezen felül abból a megközelítésből is vitatható a rendszerhasználati díjnak a fogyasztóra rótt megfizetési kötelezettsége, mert a fogyasztó ezekért a díjakért nem kap semmilyen valós szolgáltatást. Tehát a fogyasztó szemszögéből nézve a semmiért kell díjat fizetnie. (Ha valaki esetleg ezzel nem ért egyet, az kérem, válaszoljon arra: mit nyújt a szolgáltató pl. az elosztói forgalmi díjért a fogyasztónak? Vagy mondjuk, az átviteli díjért?)
Én még úgy tanultam, hogy díjat csak a ténylegesen nyújtott szolgáltatásért lehet felszámolni. E körben is csak olyanért, amelyet a fogyasztó kifejezetten kért, megrendelt, megvásárolt. Amit kérés nélkül ráerőszakolnak, és a fogyasztónak ebbe nincs – és nem is lehet – beleszólása, az ilyen díj felszámítása erősen törvénytelen. És ha még nem is nyújtanak érte bármiféle szolgáltatást, akkor még inkább jogellenes az efféle díj. Ugyanakkor törvénnyel sem lehet jogszerűen arra kötelezni a fogyasztót, hogy olyan díjat fizessen meg, amelynek számára nincs valós, tényleges ellentételezése.
Korábban a szolgáltató üzletszabályzatában az is benne volt fehéren-feketén, hogy a villamos energia díjnak nem része a rendszerhasználati díj. Csakhogy - a jogvitámnak köszönhetően - ezt is kitörölték az üzletszabályzatból. Viszont a törlés által még nem is vált automatikusan a villamos energia díj részévé a rendszerhasználati díj.
És egy utolsó észrevétel: a törvénynek és az üzletszabályzatnak a jogi eljárás következtében történt módosítása igazolja azt, hogy amit korábban jogi úton támadtam, abban igazam volt. Különben nem lett volna szükség a módosításokra. (Ebből látható, hogy másképp védhetetlen volt.) Ugyanakkor a módosítás előtti időszakra vonatkozóan vissza kellett volna fizetniük a(z akkor még) jogellenesen felszámolt rendszerhasználati díjakat. Mindenkinek. De ez sosem történt meg. Annak ellenére, hogy az eredeti bevezetésekor úgy alkalmazták: az akkoriban fennállt, hatályos közüzemi, közszolgáltatási szerződések nem is ismerték ezeket a díjakat. Az állam utólag, egyoldalú és hatalmi döntéssel változtatott meg akkoriban érvényes és hatályos szerződéseket. Majd mindezen jogellenes lépéseit utólag jogszabály-módosításokkal legalizálta és legitimizálta.
De ettől még a rendszerhasználati díjak mögött a fogyasztó számára továbbra sincs semmiféle valós szolgáltatás.