Jelentősen csökkent az áramfelhasználás a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kormányzati bejelentés követően – írja a Portfolio az állami átviteli rendszerirányító Mavir adataira hivatkozva.
Ezek alapján májusban még szinte pontosan akkora volt a teljes hazai villamosenergia-felhasználás (3628,9 GWh), mint a rekord éves fogyasztást hozó 2021 májusában (3627 GWh), mindazonáltal ez több mint 2 százalékkal elmaradt a Covid előtti utolsó évben (2019-ben) született májusi havi fogyasztási rekordtól (3713,8 GWh). A június havi felhasználás már 3,5 százalékkal volt kisebb (3634,7 Gwh) az egy évvel korábban regisztrált júniusi történelmi rekordnál (3767,3 GWh), egyben a 2019 júniusi értéknél (3700,7 GWh) is alacsonyabb volt.
A július 1-től 24-ig rendelkezésre álló adatok szerint már 4,6 százalékkal maradt el az ország áramfogyasztása (2930 GWh) a tavalyi hasonló időszakétól (3072).
Mint írják,
a részleges lakossági rezsiemelés kihirdetése után – július 14-24-i időszak – a fogyasztás már több mint 5,2 százalékkal múlta alul (1324,191 GWh) az egy évvel korábbi bázist (1397,460 Gwh).
A portál megjegyzi: minden kétséget kizáró bizonyíték nem áll rendelkezésre annak kiderítéséhez, hogy milyen mértékben játszhatott szerepet a rezsibejelentés, illetve az ennek hatására indult spórolás a villamosenergia-felhasználás július második felében látható, a korábbiaknál is jelentősebb csökkenésében. A Portfolio szerint a munkanaphatás mindenképpen megemlítendő, mivel például a vizsgált július 14-24-i időszak 2022-ben egy hétvégi nappal többet tartalmazott 2021-hez képest, márpedig hétvégén a kisebb gazdasági aktivitás miatt eleve csökken az áramfogyasztás. Emellett a felhasználás konkrét nagyságát befolyásolja az időjárás is; nyáron – a téli helyzettel ellentétesen – a hőmérséklet emelkedésével növekszik a felhasználás is. Idén júniusban a havi átlaghőmérséklet szinte pontosan úgy alakult, mint egy évvel korábban (22,9, illetve 23 Celsius-fok), és ez nagyjából megáll a július 1. és 24. közötti időszak esetében is (24,6, ill. 24,8 fok), vagyis a hőmérsékleti körülmények nagyjából hasonlóak voltak – írják.
A portál szerint az is valószínűsíthető, hogy a lakosságot az energiaár-emelés mellett a rekordinfláció, az adóemelés és általában a gazdasági várakozások romlása is a fogyasztás visszafogására sarkallta, az energiafelhasználás területén is. Az országos adatok bontatlanul tartalmazzák a lakossági és ipari fogyasztók felhasználását is, és miután az utóbbi, piaci áron vételező kör a lakosságnál jóval korábban a bőrén érezte az energiaárak emelkedését, ezért részben az ő aktivitásuk és felhasználásuk visszafogása is tükröződhet a számokban – jegyzik meg.
Emlékeztetnek arra, hogy Magyarország éves bruttó villamosenergia-felhasználása 2014, a világgazdasági válság hullámaiból való kilábalás óta növekszik. Bár a Mavir előzetes adatai szerint a 2020-as "Covid-évben" több mint egy százalékkal csökkent a fogyasztás 2019-hez képest, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) a háztartási méretű kis erőművek és a saját célra termelő erőművek termelését is figyelembe vevő végleges adatai szerint az ország még ebben az évben is 0,3 százalékkal több áramot fogyasztott a megelőző évhez képest. Felhívják a figyelmet arra: ez nem jelenti azt, hogy minden hónapban is emelkedik a felhasználás az egy évvel korábbi bázishoz képest; a növekedés részben a fent említett hatások miatt, de például a 2020 tavaszi lezárások miatt sem egyenletes, de nagy vonalakban azért a havi adatokban is tükröződött az éves trend.
A portál szerint ez a trend tűnik most fordulatot venni, egyáltalán nem váratlanul. A piaci földgáz- és nagyrészt ehhez kapcsolódóan a villamosenergia-árak körülbelül egy éve, 2021 nyara óta tartó emelkedése természetes módon arra ösztönzi a felhasználókat, hogy fogyasztásuk visszafogásával igyekezzenek mérsékelni drasztikusan megemelkedett energiaköltségeiket. A villamosenergia-termelésben is kulcsfontosságú földgáz európai ellátásának bizonytalan kilátásai miatt pedig a fogyasztás visszafogása a télre való tartalékképzésnek és felkészülésnek is az egyik fontos eleme.
A magyar lakosság eddig nagyrészt közvetve szembesült az energiaárak tovagyűrűző hatásaival, a rezsicsökkentés részleges visszavonásával azonban ez hamarosan megváltozik, ami várhatóan ezt a kört is jóval nagyobb energiatakarékosságra ösztönzi az eddigiekhez képest. Az energiahatékonyság szempontjából meglehetősen rossz állapotú magyar ingatlanállomány átfogó felújításával jelentősen mérsékelhető lenne az épületek energiaigénye, azonban olyan mértékű az elmaradás a kívánatos állapottól, hogy érdemi rendszerszintű előrelépés csak hosszabb távon lenne várható, amihez támogatási programokra is szükség lenne – jegyzik meg. Amíg mindez várat magára, marad a fogyasztáscsökkentés klasszikus módja, vagyis a termosztát lejjebb tekerése és a nélkülözhető elektromos berendezések használatának megritkítása – teszik hozzá.
A portál szerint a fentiek következtében jelentős esély van arra, hogy Magyarország villamosenergia-felhasználása a 2013-as 0,3 százalékos csökkenést követően először 2022-ben ismét visszaesik a megelőző évhez képest. Az első hathavi fogyasztás összességében még 0,67 százalékkal magasabban alakult a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva, a jelenlegi trend alapján azonban a júliusi adatokkal együtt valószínűleg már az idei kumulált fogyasztás is alacsonyabb lesz a 2021-es bázisnál – írják. A végleges július havi fogyasztási adatokat a Mavir várhatóan augusztus első felében hozza majd nyilvánosságra.
Amíg nálunk dübörög a rezsicsökkentés csökkentése, addig Szlovéniában ársapkát tesznek az áramra és a gázraAmit a kormány rezsivédelemnek nevez, az valójában drasztikus áremelésAz Orbán-kormány bevezeti a „lakossági piaci árat”, a gáz ára átlagfogyasztás felett a hétszeresére nő