Az Orbán-kormány odavágott a céges autósoknak is, de az érvei zavarosak

Mivel az ország egyetlen üzemanyag-finomítója karbantartásra leáll, az Orbán-kormány a céges autósokat is kivonta azok köréből akik literenként 480 forintos hatósági árton tankolhatnak. A kabinet szerint a lépés visszacsábíthatja a február végén levonuló üzemanyag-importőröket. A jogosultak most csak az ország vésztartalékaiból kapnak dízelt.

Szombat déli hatállyal a kormány – a személyszállító taxik kivételével - a céges autókat is kivonta a 480 forintos üzemanyagárra jogosultak köréből – jelentette be a rendkívüli Kormányinfó 11 órás kezdése után néhány perccel a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Ezen túlmenően a miniszter – valamint részben az új szabály is – emlékeztetett, hogy a márciusi, illetve májusi rendeleteknek megfelelően, a külföldi rendszámú autók, - a mezőgazdasági gépek kivételével - a 7,5 tonnánál nehezebb, magyar rendszámú gépjárművek, illetve a különböző tárolóedényekkel érkezők változatlanul nem jogosultak a literenkénti 480 forintra.

A kormány érvelése ugyanakkor némiképp zavaros, illetve esetenként valótlan.

Gulyás Gergely – Hernádi Zsolt Mol-vezér péntek késő délutáni sajtónyilatkozatára hivatkozva – a lépést azzal indokolta, hogy a Mol halaszthatatlan karbantartás miatt leállítja az országot eddig teljes egészében ellátó százhalombattai finomítóját. Lapunk felhívta a miniszter figyelmét, hogy Hernádi Zsolt néhány hete még a finomító 65 százalékának leállását vetítette előre, egyszersmind hozzátéve, hogy hasonló munkálatok végeztével pozsonyi egységük július harmadik felében ismét üzembe áll. Bár Gulyás Gergely ragaszkodott ahhoz, hogy a finomító leáll, felhívta a figyelmet a folyamat szakaszosságára is. Ilyképp a karbantartás időtartama sem ismert, bár az akár egy hónap alatt is befejeződhet. Később sajtóirodája – a Moltól bekért friss adataik alapján – arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre a finomítónak a 60 százaléka állt le.

Gulyás Gergely – szintén a Mol-vezér szavaira hivatkozva – úgy fogalmazott, hogy a finomító leállása miatt kieső kínálatot vagy behozatalból, vagy a Mol saját, illetve az ország biztonsági készleteiből kell fedezni. Hernádi Zsolt ugyanakkor többször emlékeztetett arra, hogy a 480-as nagykereskedelmi árkorlát február végi bevezetése után az addig a piac 30 százalékát képviselő üzemanyag-importőrök egyszerűen levonultak, mert ilyen áron nem érte meg nekik a magyarországi értékesítés. (Bár a korábban a hazai piac 14-18 százalékát ellátó OMV ebbéli irányváltásáról ellentmondásosak a hírek, az osztrák olajcég behozatala a schwechati finomítójukban történt, június eleji robbanás óta teljesen megszűnt.)

A százhalombattai finomító karbantartása okozta hiány részbeni pótlására a kormány augusztustól 184 millió liter gázolajat szabadít fel az ország biztonsági készleteiből – jelentette be a kancelláriaminiszter. Ez a biztonsági gáz- és nyersolaj-készletek negyede.

(A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartása szerint tavaly augusztusban 331 millió liter gázolaj fogyott. Kérdés, ennek mekkora hányadát képviselik a magánautósok, a taxisok és a mezőgazdasági gépek. Mindazonáltal a hétvégén megjelent első becslések szerint a céges autók aránya számottevő.) Felvetésünkre Gulyás Gergely úgy vélte, az importőröket visszacsábíthatja, hogy a biztonsági készletekből ellátott közlekedőkön kívüliek már csak piaci áron tankolhatnak. (A Holtankoljak kimutatása szerint péntek óta a piaci benzinár 693, a gázolajé pedig 738 forint.) Szakértők ennek kapcsán felhívták a figyelmünket, hogy az OMV alapvetően nem ezért, hanem schwechati finomítója - legalább őszig eltartó – javítása miatt nem szállít, ellenben akár a Mol is vállalhatná a hiányzó üzemanyag-mennyiség behozatalát.

Időközben Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete alelnöke Facebook-oldalán felhívta a figyelmet, hogy míg a sajtótájékoztatón magánautósokat említettek kedvezményezettként, addig a rendelet ugyane címen már „természetes személy által üzemeltetett járművet” említ, ami nem feltétlenül jelent tulajdonlást.

Gulyás Gergely tolmácsolta a nemrég alakult „energetikai törzs” e heti ülésének fő üzenetét is, miszerint a rendkívül magas tőzsdei árak miatt „le kell jönni a gázról”. Ennek megoldásaként például azt javasolta, hogy aki tud, árammal fűtsön. Emellett a kormány kiemelt szerepet szán a fatüzelésnek, így az állami erdőgazdaságokat fokozottabb kitermelésre, illetve egyes közintézményeket – kisebb iskolákat – fatüzelésű kazánok beüzemelésére kértek, aminek költségeit az állam fedezi. Igaz, farezsicsökkentést vagy faárstopot változatlanul nem terveznek. Emellett – amiként azt már néhány hete bejelentették – fokozzák a mátrai lignit kitermelését és szorgalmazzák az ezzel üzemelő Mátrai Erőmű mihamarabbi újraindulását. Kérdésekre a miniszter úgy vélte, megújuló energiás – így főképp napelemes – megoldások is kiválthatják az „átlagfogyasztás feletti” gázhasználatot. Felvetésünkre, miszerint a gázhasználat-csökkentés megoldásaként túlnyomórészt környezetszennyező megoldásokat javasolnak, ellenben e tárgyban egyetlen szóval említette az energiahatékonyság-növelést, rögzítette: a kormány ezt is célul tűzte ki, csak a programok még kidolgozás alatt állnak. (Szakértők szerint a Fidesz-KDNP-kabinet 2010-es választás győzelmük óta a lakosság körében egyetlen érdemi energiahatékonysági támogatási programot sem indított.)

Kérdésünkre leszögezte: ha a hazai gáztárolók októberre megtelnek, a tél során egy esetleges – bár a háború árnyékában nem kizárható – teljes orosz gázzár sem tenné szükségessé a háztartások fogyasztásának korlátozását.

Felvetésünkre, miszerint a kormánykommunikáció miért a „háborúban” és az „elhibázott brüsszeli politikában” látja a magas gázárak fő okát, miközben például a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Központ szerint a fő ok az orosz gázszállítások mesterséges csökkentése, Gulyás Gergely úgy vélte: Moszkva márpedig a háború miatti uniós kereskedelmi korlátozások miatt fogja vissza a kínálatot. Bár a kutatók szerint az oroszok már tavaly nyáron, tehát jóval a háború előtt már csökkentették a szállításokat – ezzel megemelve az árakat –, a miniszter úgy fogalmazott: az akkori, kétszeres-háromszoros árak a háború tovagyűrűző hatásai nyomán mára nyolc-tízszeresükre nőttek.