Az egyre súlyosabb energiaválság miatt az európai országok sorra vezetik be a megszorításokat. Ma Nyugat-Európában hatszor többet kell fizetni a gázért és ötször többet az áramért, mint bő egy évvel ezelőtt. Ennek eredményeként Németországban egy átlagos háztartásnak idén 2000 euróval többet kell fizetnie a gázért, mint tavaly. Ausztriában a lakossági gáz ára 73,5 százalékkal nőtt májusban az előző évhez képest.
Franciaország
A közeljövőben rendeletekkel kötelezik a légkondicionált üzleteket arra, hogy tartsák becsukva ajtóikat, és csökkentsék a világító reklámokat az energiatakarékosság érdekében, közölte a francia energiaügyi miniszter. A városok méretétől függetlenül általánossá teszik a fényreklámok tilalmát hajnali 1 és 6 óra között, kivéve a repülőtereket és a pályaudvarokat. Megtiltják, hogy az üzletek ajtaja nyitva legyen, amíg a légkondicionáló és a fűtés működik. Az ajtók nyitva hagyása húsz százalékkal több energiafogyasztást jelent. Aki nem tartja be a rendelkezést, akár 750 eurós (durván 300 ezer forintos) bírságra is számíthat.
Németország
Kétségbeesett lépéseket tesznek Németországban. Bár a fizetések jóval magasabbak, a házak szigeteltek, és a legtöbb helyen 20 foknál nem tekerik feljebb a fűtést, a kormány pedig 300 eurós támogatást ad szeptemberben a számlákra - a németek mégis ekezdtek spórolni. A Vonovia ingatlankezelő vállalat bejelentette, hogy 23 és 6 óra között 17 °C-ra csökkenti a bérlők fűtésének hőmérsékletét, amitől 8 százalékos megtakarítást várnak. Dippoldiswalde városában egy lakásszövetkezet ennél máris drasztikusabb intézkedést vezetett be azzal, hogy meleg vizet csak 4-8, 11-13 és 17-21 óra között biztosít a bérlőknek.
Helmut Dady, a Német Városok Szövetsége javaslatai között szerepel a közlekedési lámpák éjjeli kikapcsolása, a meleg víz elzárása a múzeumokban és sportközpontokban, a légkondicionálók hűtésfokának maximalizálása, valamint a történelmi épületek megvilágításának szüneteltetése.
A Frankfurthoz közeli Lahn-Dill kerületben úgy döntöttek, szeptember közepétől leállítják a melegvizet 86 iskolában, hogy így 100 ezer eurós energiaköltséget takarítsanak meg, Düsseldorf pedig ideiglenesen bezárta a Münster-Therme uszoda-komplexumot. Berlinben 200 műemlék sötétül el azért, hogy spóroljanak az árammal. Kölnben este 23 órától 70 százalékra csökkentik a közvilágítást. Eközben tömegszállásokat készítenek a téli hidegre készülve. A hannoveri középületekben lekapcsolták a meleg vizet. Mostantól csak hideg víz folyik a csapokból és a nyilvános uszodák zuhanyzóiból, valamint leállították a köztéri szökőkutakat, és lekapcsolták a fontos középületek éjszakai díszkivilágítását. Áprilistól szeptember közepéig a középületek fűtését is leállítják, és a városban betiltották a hordozható légkondikat és fűtőtesteket. Münchenben a városháza kivilágítását kapcsolták le, és az önkormányzati hivatalokban szintén csak hideg vizet tesznek elérhetővé. A szökőkutakat is kikapcsolnák éjszakára.
Olaszország
Május elsejétől az olaszországi közigazgatási hivatalokban szabályozták a légkondicionálást. A rendelkezés érvényessége 2023. március 31-ig szól. A téli hónapokban a közhivatalokban a hőmérséklet nem lépheti túl a 19 Celsius-fokot. Az előírtakhoz képest legfeljebb két fokkal lehet eltérni.
Ausztria
Egyre több ötlettel állnak elő, amelyektől az energiafogyasztás mérséklését remélik, teszik ezt abban az esetben is, ha mindez a lakosság életminőségének kárára történik. Felülvizsgálják a bevásárlóközpontok és a parkolók éjjeli kivilágítását, és megvizsgálják, hogy szükséges-e nyáron a melegvíz-használat a középületekben, illetve elengedhetetlen-e a strandok medencéinek fűtése a nyári szezonban. Felvetődött Alsó-Ausztriában a közvilágítás lámpáinak ledlámpákra való cseréje is.
Spanyolország
A kormány korlátozza a légkondicionáló használatát a középületekben és a távmunkát is ösztönzi. A légkondicionáló termosztátokat nem szabad 27 Celsius-fok alá állítani. Télen a fűtési hőmérsékleti szabályzót nem szabad 19 fok fölé állítani. Arra ösztönzik a köztisztviselőket, hogy tömegközlekedéssel járjanak munkába, valamint növeljék a távmunkát a közigazgatásban. Az állami köztisztviselők három nap távmunkát végezhetnek minden két nap személyes munkavégzés után.
Korszerűsítéssel takarékoskodik a fővárosi önkormányzat
Az elszálló energiaárak, illetve a rezsiernyő alól való kikerülés a fővárosi önkormányzatot is takarékoskodásra sarkallta. Rövid távon negyedével csökkentenék a fővárosi önkormányzat intézményeinek energiafelhasználását. Ennek részeként 2024-ig 21 700 közterületi lámpába tesznek gazdaságosabb, LED-es égőket, míg 2025-től 30 ezer lámpát korszerűsítenének, ha megkapják a 28-30 milliárdos beruházás hitelfelvételéhez szükséges kormányengedélyt. A programmal 130 nap közvilágítást takarítanának meg. A többi önkormányzattól eltérően Budapest nem gondolkodik a közvilágítás korlátozásában, viszont a díszkivilágítás időtartamát korlátoznák: a téli időszakban este 10-ig, nyáron este 11-ig működne. Az erről szóló rendeletmódosítást az augusztus végi közgyűlésen tárgyalják – tájékoztatta lapunkat Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
A főváros emellett 17 intézménynél indított vagy tervez energetikai korszerűsítést, amelyek révén 25 napnyi közvilágításnak megfelelő energia takarítható meg. Készül az energetikai adatbázis is, amelyben 300 fővárosi tulajdonú épület fogyasztási adatait gyűjtik össze. Ezenfelül arra utasították a fővárosi cégeket és intézményeket, hogy az idős és beteggondozást végző ellátók kivételével télen maximum 21 fokra fűtsék fel az épületeket, nyáron pedig legfeljebb 25 fokra hűtsék le. Már egy fokos eltérés a hűtésnél 15 százalékos, a fűtésnél 6 százalékos megtakarítást eredményezhet. Az M3-as metróvonal felújításának befejezése után évi 50 napnyi közvilágítási energiát takarít meg Budapest.
A hosszú távú tervek még merészebbek: 2030-ig 40 százalékkal csökkentenék Budapest károsanyag-kibocsátását. Ennek legfajsúlyosabb eleme az autóbusz korszerűsítés lenne. Az új buszok beszerzésével önmagában 6 százalékos energiamegtakarítás érhető el, míg a járművezetők környezetbarátabb vezetési stílusra való átállításával és az üzemanyagszondás flottakövető rendszer bevezetésével 2-3 százalékot spórolnának.
Szalai Anna
