Eljött a politikai spin doctorok főszezonja. Rövidesen válasz születhet az izgalmas szakkérdésre, hogy eddig mi tartotta egyben az Orbán-rezsimet: a magyar történelemben egyedülálló pénzzuhatag, az EU finanszírozta mérsékelt jólét, vagy a minden csövön locsolt fideszes agymosás és polgárháborús propaganda?
A fárasztóan silány minőségű fideszes ún. értelmiség eddig vígan meggyőzte magát arról, hogy a második és a sokadik kétharmad is az ő zseniális politikai termékeik eredménye, és elhessegették maguktól azt a feltételezést, hogy ők valójában csak parazitái és semmiképpen sem fenntartói a rendszernek. A maga részéről Orbán az össznépi elcsórósodásra időzítette saját és miniszterei fizetésemelését, majd elvonult az Óperencián túlra. Ha ezek után sem szakad be radikálisan a népszerűsége, akkor legközelebb már ágyúval lövetheti a Karmelitából a pesti utcát, az sem fog számítani. Bár nagy különbség nem lesz, már ahhoz képest, hogy rövidesen országszerte családok tízezrei fogják kényszerértékesíteni a kifűthetetlen otthonaikat. Amelyeket a kormány eddigi, örökéletű rezsicsökkentésre tett ígéreteiben bízva vásároltak.
Annyiban nyugodtan alhat a vezér, hogy pontosan tudja: Magyarország népe valójában sok minden, csak nem szabadságharcos, akinek meg esetleg bizsereg a tenyerében a kockakő, azok zöme rég Angliában meg Németországban dolgozik. Az ellenzéket pedig mára annyira legatyásította a rendszer, hogy akkor sem tudna erőtlenebb lenni, ha egyik-másik opportunistájuk titokban tényleg kollaborálna.
Várhatóan marad egy hatalmas, össznépi indulat és egy szép feladat a kormány spin doctorai előtt, hogy ezt hogyan fogják a megfelelő mederbe terelni. Például a párt már most csepegteti, hogy a nép nyomoráról az oroszokat szankcionáló Brüsszel tehet. Számláló indul.
