Meglehetnek az első kivételek a kormány beruházás-hibernáló döntése alól – vette észre a Népszava. Miközben például a csepeli HÉV-fejlesztés engedélyezési eljárását erre hivatkozva július közepén leállíttatta az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem július végén környezetvédelmi hatósági eljárást kezdeményezett a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus fejlesztéséhez. A csaknem 146 ezer négyzetméteres Hungária körúti területen „katonai sportok űzését, a versenysportban való megjelenést biztosító sportlétesítményeket, oktatási épületeket, egyetemi rendezvényeknek és állami, illetve művészeti eseményeknek helyet adó tereket, különféle campus-szolgáltatások magas színvonalú ellátásához szükséges épületeket (étkezde, büfék, klubok)” alakítanak ki. Épülne új kollégium és könyvtár is, valamint egy 400 férőhelyes, 11 ezer négyzetméteres mélygarázs. Ezzel szinte egy időben építési engedélyt kértek „körjárató és futószárazó kivitelezéséhez” a Ludovika téri campus területén lévő lovardához.
Ahogy azt az ÉBM Népszavának küldött válasza alapján megírtuk: minden állami beruházásra általánosan vonatkozik az a kormányhatározat, miszerint az Ukrajnában zajló háború idején, a tartalékképzés miatt felfüggesztenek, illetve felülvizsgálnak minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ezt később azzal egészítette ki, hogy a felfüggesztés alól alapesetben azok a projektek mentesülnek, amelyek érvényes kivitelezői szerződéssel rendelkeznek és már a munkaterületet is átadták. Majd hozzátette: a fenti fő szabály alól lehetnek majd egyedi kivételek, ezekről a kormány dönt. Példaként említette veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program által érintett projektek.
Az állami beruházások általános felfüggesztése nem szegte kedvét a a budai Vár átépítését levezénylő Várkapitányságnak sem, amely a választások után kért építési engedélyt az egykori József főhercegi palota rekonstrukciójára, a várgarázsra, valamint más kapcsolódó építményekre. A fővárosi kormányhivatal júniusban sietve ki is adta azt. S itt nyert értelmet Gulyás pontosítása a munkaterület átadásáról. A Szent György téren álló klasszicista palota rekonstrukcióját ugyanis a Magyar Építő Zrt. a feltárási és tömedékelési munkákkal már tavaly megkezdte.
De átadták a Steindl Imre Program keretében megújuló Kossuth tér Igazságügyi palota munkaterületét is, ahol a feltárási munkák zajlanak. Építkezne az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf is, aki a Kapisztrán tér és a Tóth Árpád sétány közt nyújtózó Hadtörténeti Múzeum (HIM) épületegyüttesét a Honvédelmi Minisztérium (HM) céljaira alakítaná át. Mindezt azzal indokolta Lukács László György jobbikos parlamenti képviselőnek, hogy „a jelenleginél könnyebb megközelíthetőségű, a XXI. század kihívásainak is megfelelő modern, tágas kiállítóhelyeket alakítanának ki” a múzeumnak.
Lista még nincs, csapásirány már van
A felfüggesztett beruházások folytatásáról a kormány egyenként dönt. A törölt projektek listája még nem állt össze, de a fő csapásirány már kirajzolódik. Lázár János építési miniszter első döntései közé tartozott a Vitézy Dávid államtitkárrá való kinevezése után vezető nélkül maradt Budapest Fejlesztési Központ (BFK) átnevezése Nemzeti Közlekedési Központra (NKK). Az ÉBM azóta azt is közölte lapunkkal, hogy az NKK mint önálló intézmény megszűnik.
A BFK korábban vitt – csaknem négy tucat – projektét szintén jegelték. A 3-4 ezer milliárd forint összértékű beruházások közé tartozott több elővárosi vasúti fejlesztés, a Ferihegyi gyorsforgalmi út átépítése, a Nyugati Pályaudvar átalakítása, a Galvani híd, a recski nemzeti emlékpark, a csepeli és a városmajori közpark. Utóbbiak átalakítási terveit nem sokkal a választások előtt mutatták be.
