Bevezették a Balatont az Magyar Nemzeti Bank balatonakarattyai konferencia-központjához – írja a 24.hu, amely felvételeket is közölt erről.
Mint írják, mivel a módosításhoz a terület gazdájának engedélyt kellett kérnie, először megkeresték a Veszprém Megyei Kormányhivatalt, amely közölte, hogy nincs hatásköre az ügyben. Ezután a vízüggyel vették fel a kapcsolatot, és megtudták, hogy engedélyt ugyan ők sem adtak ki, de 2018 októberében „a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság objektumazonosító jelet állított ki nyílt csatorna kibővítése és kotrása, a csatorna mentén függőleges partfal és lépcső kiépítése tárgyában”.
Végül kiderült, hogy
a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adott engedélyt a bővítésre és egy „jóléti vízfelület” kialakítására.
A portál megkeresésére azt válaszolták, az ingatlanon lévő, korábban csónakkikötőként is használt csatorna bővítésére, kotrására, partfal kialakítására, „továbbá a csatorna végén egy jóléti vízfelület és a kapcsolódó lépcsős part kialakítására a vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörrel rendelkező Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – kérelemre, a jogszabályi követelményeknek megfelelő dokumentációs melléklet alapján – vízjogi létesítési engedélyt adott”.
A kérdésre, hogy mit takar a „jóléti vízfelület”, a katasztrófavédelem azt mondta,
a halászati, öntözési, vízvisszatartó rendeltetésű víztestek vízgazdálkodási célúak, míg jóléti minősítéssel az ettől eltérő, például látvány-, csónakázótó és hasonló célú hasznosítást jelölik.
A portál szerint függetlenül a nevétől, megállapítható, hogy a képződmény emlékeztet egy medencére. A partján a padok mellett már a nyugágyak is ott sorakoznak – jegyzik meg. Így érdekes lehet az is – vetik fel –, hogy az MNB sikerén felbuzdulva a közeljövőben érkeznek-e majd vízjogi létesítési engedélyre irányuló kérelmek a hatóságokhoz más vízparti ingatlanok tulajdonosaitól, akik esetleg szintén a tó vizét vezetnék a telkükre a „jólétük érdekében”.
A 24.hu-nak névtelenül nyilatkozó szakértő szerint a változtatás veszélye lehet az is, hogy a Balaton „kilendülése” esetén a területet a csatornán át könnyen eláraszthatja a víz.
A beruházással kapcsolatban megkeresték Balatonakarattya fideszes polgármesterét, Matolcsy Gyöngyit – Matolcsy György jegybankelnök volt feleségét –, továbbá az MNB Ingatlan Kft.-t is, de nem kaptak választ.
A portál szerint a projekt jelenlegi állásáról így a veol.hun júniusban megjelent cikkből lehet tájékozódni. Eszerint az egykori MÁV-üdülőn az elmúlt csaknem két évtizedben „kihasználatlanul álltak a leromlott állagú épületek”. A megyei lap szerint néhány éve „az egykori üdülő új lehetőséget kapott, hogy ismét visszanyerje régi funkcióját”, ám ezzel szemben elsődleges funkciója immár az lesz, hogy a jegybank munkavállalóinak szóló „workshopok, képzések és kihelyezett tárgyalások helyszínéül szolgáljon a jövőben”. „Ezenkívül a pénzügyi élet fellendítésében is fontos szerepe lesz az épületegyüttesnek, a tervek szerint hazai és nemzetközi pénzügyi, gazdasági és tudományos konferenciáknak is otthont fog adni” – teszik hozzá.
A Balaton vizének bevezetéséről a cikkben nem esik szó, azt viszont hangsúlyozzák, hogy „a beruházó már a tervezés időszakában a hely értékeire és tájvédelmi szempontokra figyelemmel fektette le a megvalósítás feltételeit (…), a tájba való beilleszkedést pedig a részlegesen kialakított zöld tetők és az alacsonyabb belmagasság segítik.”
A terület 2015-ig volt az államvasúté, utána két évig az egyik MNB-s alapítvány tulajdonolta.
Épül Matolcsyék rejtélyes konferenciaközpontja Matolcsy falujában