szexuális felvilágosítás;hit- és erkölcstanoktatás;Magyarország;Orbán-kormány;Társadalom;

2022-08-07 06:30:00

Óvszert a szexboltból? – Az Orbán-kormány mindent bevet a korai családalapításért, megvédik a gyerekeket a szexuális neveléstől is

Újabb milliárdok jutnak hit- és erkölcstanoktatásra, egy e heti kormányhatározat szerint csaknem duplájára nő az erre fordítható keret. Arra egyelőre nincs válasz, mi az oka és a célja ennek a bőkezűségnek. Lenne miről beszélgetni ezeken az órákon, hiszen a magyar kamaszok többsége magára marad a párkapcsolatot, fogamzásgátlást, vagy épp a családtervezést érintő kérdéseivel. Ha a szüleikkel sem tudnak erről beszélni, jószerével egymástól, a netről vagy a pornóból szerzik a szexuális műveltségüket. Az oktatásban annak ellenére nincs helye ennek a témának, hogy már 12 éves kortól legálisan létesíthetnek nemi kapcsolatot a gyerekek.

Az oktatási rendszerben alig van helye a családi-párkapcsolati életre nevelésnek, inkább a családi minták, a kortársaktól begyűjtött információk, az interneten összeszedhető „tudás” – ideértve a pornót is – jelenti azt az alapot, amire a gyerekek, fiatalok többségének tudása épül – írta le a helyzetet Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője.

Hit, erkölcs, hormonok

Hétfőn jelent meg a kormányhatározat, amely a hit- és erkölcstanoktatásra szánt jelenlegi 6,58 milliárd forintos költségvetési keretet csaknem megduplázza. A határozatban nem szerepel indoklás, ok vagy cél. Arról már Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár beszélt, hogy a kormány kiemelten támogatja a családalapítást, és minden segítséget megad ahhoz, hogy a fiatalok minél korábban merjenek gyermeket vállalni.Több kérdés is felmerül, például, mit akar elérni a kormány a hit- és erkölcstanoktatás jelentősebb támogatásával? Az sem világos, mit is jelent az, hogy minél korábban szüljenek a nők. Ehhez az eladósodásra ösztönző pénzbeli támogatások mellett a tudatosság, a felelős családalapítás, gyermekvállalás, fogamzásgátlás is kiemelt téma lesz-e? A törvényi keretek miatt erre igen nagy szükség lenne, hiszen éppen a Fidesz-kormány döntött arról, hogy ma már egy 12 éves, vagyis egy hatodik osztályos gyerek legálisan létesíthet nemi kapcsolatot, ha a partnere 14 év alatti. Efölött pedig már nincs is életkori korlát, Magyarországon ez az úgynevezett beleegyezési korhatár.

Inkább megszülik…

Egy hátrányos helyzetű, borsodi faluban élő, lányát egyedül nevelő anyuka korábban arra a kérdésre, ki magyarázza el a fiataloknak, hogyan kell védekezni, azt válaszolta: „Tudnak róla, persze, de nincs nekik arra pénzük, hogy kiváltsák a gyógyszert. Háromezren felül van egy dobozzal. Miből vennék meg? Meg hát óvszert sem tudnak venni. Erre egy fiatalnak, egy családnak sincs pénze. A gyereket meg, ha elvetetik, 15 ezer forintot kell fizetni érte. De előtte négyszer-ötször át kellene menni Miskolcra. Többe kerülne csak az utazás, mint amiből egész hónapban élnek. Inkább megszülik a gyerekeket.”

Tananyagban elakadva

Anna most végezte a 9. osztályt egy baranyai gimnáziumban. Azt mondja, először és utoljára 6.-ban, az osztályfőnöki órán volt szó felvilágosításról, az iskolaorvos beszélt róla. A lányoknak és a fiúknak külön tartott eladást. Náluk a menstruáció volt a fő téma, a doktornő elmondta, mi történik ilyenkor a szervezetben. „A szexről is beszélt, többször is elmondta, hogy védekezni kell, meg is mutatott egy óvszert. Azóta nem volt felvilágosítás sem a tanórán, sem más formában.”

A kilencedikes biológia-tankönyv utolsó része ugyan erről szólt, de nem értek el odáig az év végére. Anna erkölcstanra és hittanra is járt az elmúlt években.

Anna arról is mesélt, hogy három osztálytársának már van barátja. Ők gyakran beszámolnak arról, hogy mikor és hova mennek randiz­ni. „Az egyik elmondta, hogy csókolózott, a másik már szeretkezett is. Ezt onnan tudom, hogy nagyon megijedt, mert nem jött meg neki. Az egyik tanárnőtől kért segítséget, aki megkérdezte tőle, hogy lehet-e terhes, és ő azt mondta, hogy igen. A lány ezt elmesélte nekünk. Végül minden jóra fordult, mert csak késett a menstruációja.”

Anna szerint a kortársai egymástól kérnek tanácsot, a szülőkkel ritkán beszélnek erről a témáról. Az osztálynak szerencséje van, mert „jófejek” a tanárok. Ő a szüleitől tud már sok mindent, akik ugyan elváltak, de jó kapcsolatban vannak egymással, és velük őszintén, bármiről lehet beszélni. Amit mégsem tőlük akar megtudni, annak a Wikipédián néz utána. De – meséli – adódnak vicces helyzetek is. „Nemrég apával beszélgettünk ezekről a dolgokról, és mondtam neki, hogy nem értem, a vidéken élők hol vesznek óvszert, mert szexboltot még csak Pesten láttam. Na, és akkor apa elmagyarázta, hol mit lehet venni.”

Felvilágosítás helyett

A Nemzeti Alaptanterv a családtervezést tartalmazza ugyan, mint témát, és még az utódnemzéssel kapcsolatban is ad információkat a gyerekeknek. A párkapcsolat, családi kapcsolatok más órákon is felmerülnek témaként, például éppen az etika- és a hittanórákon. De az erről szóló beszélgetésekről nincs ismeretünk – erről már ismét Gyurkó Szilvia beszélt. Azt mondja, nem tudják, mennyire a gyerekek kérdései, érdeklődése vezeti ezeket a beszélgetéseket, vagy ők inkább csak passzív befogadói azoknak az információknak, amelyeket a felnőtt át akar adni nekik. Szerinte tanóra keretében, nagy létszámú osztályban eleve nehéz ezekről a témákról beszélni. „Sokfélék a gyerekek, sokféle mintát hoznak magukkal a családjukból. Eltérő a tudásszintjük, az érdeklődésük. Ráadásul, ha nincs bizalmi kapcsolat az előadó felnőttel, vagy nem tekintik őt kompetensnek ebben a témában, akkor nehezen várható el, hogy a beszélgetés valódi segítséget jelentsen.”

Az iskola akkor tud segíteni, ha objektív, tényeken alapuló információkat oszt meg, és segíti a gyerekeket abban, hogy a kérdéseikkel ne maradjanak magukra. Ehhez viszont nem egy-egy tanórára van szükség, hanem bizalmi kapcsolaton alapuló beszélgetésekre. Ezeket most egyértelműen megnehezíti a jogszabályi környezet,

A szakember úgy fogalmazott: mára meghaladottá vált a szexuális felvilágosítás mint koncepció, már évtizedekkel ezelőtt átadta a helyét a szexuális edukációnak. Ez a folyamat a gyermek születésekor kezdődik. A szülők kezdik el, általában nem tudatosan. De az, ahogy a gyerek testével bánnak, ahogy ráfigyelnek, meg ahogy a szülők a saját testükhöz viszonyulnak, mind minta lesz a gyerek számára, és befolyásolja a saját testképét, énképét. „Tehát, ma is a szülői nevelés, mintaadás a meghatározó, és mindig is az lesz. A Hintalovon Alapítvány ezért is szervez ilyen szülői kurzusokat.”

Tudatosítás vagy tabusítás

Sok szülő tart attól, hogy beszélni kell majd a gyerekkel a szexről vagy a menstruációról. Pedig, mire ezek a témák aktuálissá válnak vagy felmerülnek, alapvetően szinte minden szexedukációs munkát „elvégeztek”. Csak lehet, hogy a végeredmény nem a tudatosság, hanem a tabuk kialakulása, a gátlások kiépülése, az elhallgatás, vagy éppen a tudattalan mintaadás lett. „Nem jó, amikor álszeméremnek hívjuk, ha valaki nem akar vagy nem tud a szexualitásról beszélni.” Gyurkó Szilvia szerint nagyon is valódi szemérem lehet mögötte, esetleg a szavak hiánya, vagy egyszerűen csak a rutintalanság, a minta, tapasztalat hiánya. „Ezek teljesen érthető dolgok. Nem jó, ha ezek miatt a szülőket hibáztatjuk.” A gyerekek „tudatosságára” pedig jellemző, hogy a maguk módján lesznek azok, miközben nem biztos, hogy az ismereteik helyesek. Persze az is kérdés, mire van lehetőségük. A fogamzásgátlás vagy a gyermekvállalás kérdései csak egy nagyon apró szeletét jelentik annak az igen összetett témának, amit szexualitásnak hívunk. A gyermekvállalás nem „kedv” kérdése, a tudatosság sem feltétlenül tudati szinten dől el – árnyalja a képet a szakember.„Ismerheti valaki a fogamzásgátló módszereket, de ha nem mer rászólni partnerére, hogy használjon óvszert, vagy nem tudja megfizetni a havi több ezer forintba kerülő fogamzásgátló tablettát, akkor mindegy, hogy mit hallott az iskolában vagy olvasott a neten. A döntését más tényezők befolyásolják. Elsősorban abban kéne segíteni, hogy ezek ne okozhassanak problémát, nehézséget.”