Itt a rezsiemelés, veszélyes kéményekkel jönnek az egyre terjedő fatüzeléses kályhák

A gázárkedvezmény szűkítése miatt sokan próbálnak most fatüzeléses kályhát, kazánt beszerezni vagy régit újra beüzemelni, de az kétséges, lesz-e, aki ellenőrzi, biztonságosak-e ezek a készülékek.

– A gázáremelés miatt egyre többen szeretnék beüzemelni fatüzeléses berendezéseiket – mondta lapunknak a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke, Vámos Csaba. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a kéményépítéssel és felújítással foglalkozó vállalkozások is. A fővárosban és 60 kilométeres vonzáskörzetében tevékenykedő Frecska Miklós például úgy fogalmazott: jelentősen nőtt a hagyományos gravitációs kémények rendbe tételére, vagy újra üzembe állítására vonatkozó megkeresések száma, mióta kihirdették a piaci gázárakat. Igaz, jegyezte meg, ő úgy látja, az emberek még az áremelésnél is jobban félnek attól, hogy gáz nélkül maradnak. Az eddigiekhez képest 8-10-szeres igényt tapasztalt a Heves és Pest megyében munkákat vállaló Molnár Olivér cége. Sokszor az épülő házak terveit is módosítják: ma már kéményt akarnak oda, ahová eredetileg nem terveztek. Napi tíz helyett harminc megkeresést kap Nyárádi Róbert, az ügyfelek kifejezetten a rezsinövekedéssel magyarázzák az érdeklődést, az előjegyzési naptárjuk hamarosan betelik erre az évre.

A megkérdezett szakemberek nemcsak abban értenek egyet, hogy mind többen próbálnak alternatívát találni a gázfűtésnek, hanem abban is: a tömeges igények és a meglehetősen laza hazai szabályozás miatt nagy a veszélye annak, hogy nem megfelelő módon üzemelik be a készüléket vagy nem biztonságos kéménybe kötik azt be.

A kéményellenőrzés 2016-ban a katasztrófavédelemhez került. Mint azt Mukics Dániel tűzoltó alezredestől, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjétől megtudtuk, jelenleg csak a társasházak kéményeinek ellenőrzése kötelező. A családi házak kéményeinek ellenőrzése csak a tulajdonos felelősségtudatától függ. – Fontos tudni azonban, hogy kéményt engedély nélkül üzembe helyezni tilos. Ha tehát új kéményt létesítenek, vagy a régit javítják, felújítják, esetleg átalakítják, az csak akkor vehető használatba, ha azt kéményseprő helyszíni műszaki vizsgálaton látta és engedélyezte. Ez minden égéstermék-elvezetőre, még egy vaskályha falon kivezetett csövére is érvényes” – hangsúlyozta a szóvivő.

– A kialakult helyzet táptalaja lesz a még több kókler, életveszélyes szerelésnek, kontár vállalkozó megjelenésének – vélekedett a kéményépítéssel és felújítással foglalkozó Lebanov Károly. A szakmában dolgozó Varga Balázs nagy veszélyt lát abban is: sokan megveszik az áruházakban a kályhákat, és saját szakállukra próbálják megoldani a füstelvezetést.

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a szabályok betartása sem lesz könnyű: a szakemberhiány miatt ugyanis kétséges, eljutnak-e belátható időn belül a katasztrófavédelemhez tartozó „hatósági” kéményseprők azokhoz, akik ezt kérik. Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője lapunk kérdésére elmondta, hogy a tulajdonos dönt arról, mikor kíván élni az ingyenes lakossági kéményellenőrzés és -tisztítás lehetőségével, és időpontfoglalását követően maximum 90 napon belül, de többnyire előbb megtörténik a vizsgálat. Kevésbé optimista a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke, Vámos Csaba, aki úgy vélekedett:

A katasztrófavédelem szóvivője ezzel szemben úgy látja, elegendő kéményseprő tartozik a kötelékükbe, igaz, konkrét számokat nem kívánt közölni. Vámos Csaba kitartott álláspontja mellett: becslése szerint 600-700 kéményseprő lehet ma a pályán, miközben ennek a létszámnak akár háromszorosára lenne szükség. A szakma ellen dolgozik a gyenge, 180 ezer forint körüli munkabér, és a nappali képzés hiánya. A katasztrófavédelem 2016 óta foglalkoztat kéményseprőket, ott azóta nem volt béremelés – állította a szakszervezeti elnök.

Vámos Csaba szerint lehetne javítani a helyzeten. Vannak ugyanis olyan, nem a katasztrófavédelem kötelékébe tartozó piaci szolgáltatók, amelyeknek megvan a szaktudásuk, felkészültségük a füstelvezetők megfelelő ellenőrzésére. Csakhogy a jelenlegi szabályok alapján magánlakást érdemben kizárólag a katasztrófavédelem ellenőrizhet. A piaci szolgáltatók ugyanis nem adhatnak hivatalos szakvéleményt, pedig az – például egy esetleges káresemény után – kulcsfontosságú lehet. Mint azt Vámos Csaba elmondta, szakszervezetük szerette volna elérni, hogy változtassák meg ezt a szabályt, és engedjék, hogy piaci szolgáltató is ellenőrizhesse hivatalosan, dokumentálva a magánlakásokat, de nem jártak sikerrel.

Nemcsak az újonnan, engedély nélkül használatba vett kémények jelenhetnek veszélyforrást. A Kéményseprők Országos Szakszervezete szerint ugyanis Magyarországon nagyon rossz állapotban vannak a kémények. Sok esetben olyan szakvéleményt kell kiállítani, ami szerint az adott kürtő nem alkalmas a feladata ellátására. A felújítása több százezer forint lehet, és lesz olyan réteg, amely ezt nem fogja tudni kifizetni. – Nem akarok vészmadár lenni, de szerintem jobb, ha a tűzoltók ősztől dolgos időszakra készülnek, megnövekszik majd a kémény-, a tető-, a lakástüzek száma – vetítette előre Vámos Csaba.

Kontárkályha vizes tűzifával

– Rengeteg telefont kapunk, hónapokra előre be vagyunk táblázva, most mindenki kályhát vagy kazánt akar beszereltetni, cserépkályhát építtetni, újra beindítani a régen használtat – mondta lapunknak Majnár Lajos, az egri Kémény-Rendszer Kft. ügyvezetője. Első kérdésük a vevők felé ilyenkor az, hogy rendben, ők megépíthetik a kályhát, de lesz-e mivel tüzelni? Rendszerint kiderül, hogy nem, a tűzifa országszerte elfogyott, sokan arra várnak, hogy az erdészetek újra megkezdjék a fakitermelést. Csakhogy a szakember szerint a most ősszel kivágott fát szinte bűn eltüzelni, többet árt, mint használ: a nedves tűzifa a kályhát, kéményt is tönkreteheti, nem beszélve arról, hogy a fűtőértéke is rendkívül alacsony. Még a tavasszal beszerzett, s azonnal felaprított fa is épphogy kiszáradhatott valamelyest. Szavai szerint a kályháknál egyre több helyen lehet majd találkozni kontármunkákkal: a lakosság körében kitört a pánik, mindenki kályhát akar beköttetni, de mivel nincs elég szakember, így olykor a szomszédok vagy barátok építik be a kályhát. Vagy éppen jelentkezik egy lelkes „szaki”, akinek gőze sincs ehhez a mesterséghez és az alapvető előírásokat sem tartja be. Tapasztalataik szerint nemcsak a szegény falvakban aggódik a lakosság, már az újonnan épült városi lakóparkokból is jelentkeznek kuncsaftok, hogy inkább szétveretik az egyik szobát, de legyen egy kályha, ami legalább egy helyiségben meleget ad, ha gáz híján kellene túlélni a telet.

– Szeptember elejére ígérte a korábbi kéményseprő, hogy megnézi majd és kitisztítja a cserépkályhát, a környéken nem találtam senkit, aki elvállalta volna. Ő az ország túlsó felére költözött, az a szerencse, hogy iskolakezdésre hazajön meglátogatni a családot, így végre lesz, aki kitisztítja a kályhámat – mesélte egy idős nyugdíjas asszony az egyik bükki faluban. Tavaly és tavalyelőtt már mobil villanyradiátorokkal fűtött, mert télen nehezen tudta a lépcsőn felhordani a fát, most azonban vissza kell állnia erre, mert nem bírná a nyugdíjából kifizetni a megemelkedett áramszámlát. Hatalmas szerencsével négy köbméter korábban kivágott tűzifát júliusban még „elcsípett” a helyi erdészetnél. – Mondták, hogy mázlim van, ennyi maradt, mert az utolsó 40 köbmétert Békéscsabára, vagyis tőlünk 300 kilométerre vitt el egy vevő. Annyira nincs fa az országban, hogy még ilyen messzire is elutaztatják, vállalva a plusz fuvarköltséget – tette hozzá.

Országszerte több Tüzép-telepet és tűzifa-kereskedést is felhívtunk, de eladó tűzifa nem volt sehol. Csak előjegyzést vettek volna fel, leghamarabb októberre, de inkább novemberre, decemberre vagy még későbbre ígérve a szállítást. Doros Judit