Leállt a szállítás, nem érkezik orosz kőolaj Magyarországra a Barátság vezetéken

Augusztus 4. óta nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül Magyarországra. Ezt öt nappal a leállás után jelentette be a vezeték orosz oldalát üzemeltető cég, Transznyeft PJSC szóvivője.

Augusztus 4-e óta se Magyarországra, se Szlovákiába, se Csehországba nem érkezik orosz kőolaj a Barátság vezetéken keresztül, miután az orosz energiaóriás, a Transznyeft a szankciók miatt nem tudta fizetni a tranzitdíjat a vezeték ukrán szakaszát birtokló Ukrtransznafta cégnek - írja a Bloomberg a vezeték orosz oldalát üzemeltető cég, Transznyeft PJSC szóvivőjének bejelentése alapján.

A három érintett ország elviekben az uniós olajembargó ellenére is vehetne olajat a Barátság kőolajvezetéken keresztül, mivel tengeri kikötő nélkül ez máshonnan nem megoldható.

A Transznyeft közlése szerint július 22-én utalta a pénzt az Ukrtransznaftának, azonban a tranzakció meghiúsult, július 28-án az összeget az ukránok visszautalták. A közlemény a tranzakciót orosz részről végző Gazprombanknak tulajdonítja az állítást, hogy a pénz az EU-s szankciók miatt nem érkezhetett meg az ukránok számlájára.

Az orosz vállalat MTI által idézett közleménye szerint az európai bankok már nem jogosultak önállóan dönteni arról, hogy lebonyolíthatnak-e egy adott ügyletet, annak megerősítésére, hogy az nem tiltott, a banknak be kell szereznie a nemzeti felhatalmazott állami szerv engedélyét. A helyzetet bonyolítja, hogy az európai szabályozók még nem alakítottak ki egységes álláspontot a különböző joghatóságok bankjainak intézkedési algoritmusáról, és nem dolgozták ki a fenti engedélyek kiadásának eljárását.

A Transznyefty tájékoztatta az orosz energiaügyi minisztériumot, az Ukrtransznaftát, valamint a három országba olajat exportáló orosz szállítókat a kialakult helyzetről. A közlemény szerint a kérdés megoldása érdekében a Transznefty felkérte a felhatalmazott bankot, hogy értesítse az európai szabályozó hatóságot annak érdekében, hogy engedélyt kapjon az Ukrtransznaftával megkötött szerződés szerinti elszámolásokra. A pénzeszközök átutalásának alternatív lehetőségeit is vizsgálják.

Lengyelországba és Németországba egyébként zavartalanul folyik a kőolaj tranzitja a Barátság csővezetéken. Sztanyiszlav Mitrahovics, az orosz kormány Pénzügyi Egyetemének professzora, Nemzeti Energiabiztonsági Alap szakértője az orosz RT-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a Barátságnak két ága van. Az északi Belaruszon keresztül Lengyelországba és Németországba, a déli pedig Ukrajnán keresztül Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba vezet.

Mitrahovics szerint a leállás azt jelenti, hogy az ezen országok piacára szállított olaj mennyisége csökkenhet. Emlékeztetett rá, hogy az uniós megállapodás értelmében a csővezetéken szállított olajat nem kellene érinteniük a szankciónak, mert a vezetékre épült finomítókat nehéz másra átállítani. A szakértő azt nem zárta ki, hogy a kérdésben kompromisszum szülessen, mert Európában amúgy is feszült az energiapiaci helyzet.

Szijjártó Péter május 31-én jelentette be, hogy sikerült megállapodást kötni Horvátországgal, veszélyhelyzet esetén az Adriáról jöhet kőolaj Magyarországra.

Július 27-én a Mol egyébként a százhalombattai finomítója karbantartására hivatkozva kérte a magyarokat, hogy kevesebbet tankoljanak.

Oroszország korábban az ellene hozott nyugati szankciókat tette felelőssé azért hogy elapadt a földgáz az Északi Áramlat-1 gázvezetéken.

A Reuters szerint Oroszország általában napi 250 ezer hordó olajat szállít a Barátság vezeték déli szakaszán keresztül Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak. A magyar Mol és a lengyel PKN Orlen irányítása alatt álló Unipetrol a fő olajvásárló ezen az útvonalon, a fő olajszállítók pedig az orosz Lukoil, a Rosznyefty és a Tatnefty.