A tenisz világából kölcsönzött kifejezéssel „ki nem kényszerített” hibát követett el kampánya befutójában Liz Truss külügyminiszter. Ugyan a szavazatok leadásának határideje szeptember 2-a, hírek szerint az új vezetőjéről, egyben a szigetország kormányfőjéről döntő mintegy 160 ezer konzervatív párttag zöme nem halasztja az utolsó napokra voksa postázását vagy a világhálón keresztüli benyújtását. Truss egy manchesteri zsinagóga felkeresése kapcsán és egy ezt kísérő sajtóközleményben ígérte meg a zsidó közösségnek, „vissza fogja szorítani az államigazgatást jellemző woke kultúrát, ami az antiszemitizmus határát súrolja”. Az úgy látszik nem csak a konzervatív párti, hanem már a következő parlamenti választásra is gondoló jelölt a brit zsidóságot biztosította afelől is, hogy áttekinti, eleget tesznek- e az iskolák a diákok és a tanárok felvilágosításáért az antiszemitizmus témakörében, az egyetemi életből pedig véglegesen száműzni kell a gyűlöletnek ezt a válfaját.
Liz Truss homályosan megfogalmazott kommünikéje hozzáteszi: „Minden szervezetnek megvan a maga kultúrája, de ez nem végleges, meg lehet változtatni. Erről szól a vezetés: biztosítani kell, hogy az a politika, amit képviselünk, az értékek, melyekért kiállunk, tükröződjenek abban, ahogy cselekszünk”. A köztisztviselői kar értetlenül állt a külügyminiszter állásfoglalása előtt, amit már csak azért sem tartott tisztességesnek, mert tagjai nem védhetik meg magukat közvetlenül a médiában.
Amikor különböző brit lapok konkrét példák felől érdeklődtek, a kampánycsapat egy a Jewish Chronicle-ben megjelent Truss-interjúra hivatkozott, mely említést tesz arról, hogy a külügyminiszternek „felül kellett bírálnia a diplomáciában szolgáló köztisztviselőket, akik nem értettek egyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával kapcsolatos álláspontjával, ami bírálta a testület őszintén szólva erős antiszemita elemeket tartalmazó megnyilvánulását egy bizonyos ügyben”.
A The Times értesülése szerint Truss kiállt Jair Lapid kormányfő mellett, amikor Izrael kifogásolta, hogy a palesztinokkal szembeni 2021-es háborúzás kivizsgálása során a testület számos elfogult jelentést hozott nyilvánosságra, illetve egyik tagja, Miloon Kothari megjegyzéseket tett a "zsidó lobbyra". A Truss-köréből származó vádaskodások a Munkáspártot sem kímélik, emlékeztetve, hogy a „Labour Sir Keir Starmer és korábban Jeremy Corbyn vezetése alatt az antiszemitizmus és anticionizmus szócsövének tekinthető”.
A vezető köztisztviselők védelmében megszólalt szakszervezetük, az FDA főtitkára. Dave Penman "kicsit ironikusnak" nevezte a gyanúsításokat, hiszen a "toryk 12 éve vannak hatalmon", lett volna idejük a változtatásra. Úgy érzi, a kijelentések „túlmennek a szokásos kutyafütty-politikán, ezért a minisztériumi dolgozók egyaránt tarthatják ezeket sértőnek és undorítónak”. Margaret Hodge, a veterán zsidó munkáspárti képviselő, volt miniszter „övön aluli ütésként” értékelte, hogy Truss az "antiszemitizmus ürügyén próbálja eladni a jobboldal woke-ellenes politikáját". A zsidó közösségnek az a dicséretnek szánt kijelentés sem esett jól, hogy "értékei közé tartozik üzleti vállalkozások alapítása és a családi egységek védelme". A Telegraph idézi a Zsidó Diákok Szövetségének elnökét, Joel Rosent, akit többen megkerestek és elmondták, "szerencsétlennek és bántónak tartják, hogy Truss szerint ezek miatt kellene őket megbecsülni".
