Különös macska-egér háború zajlik Varsó és Brüsszel között. Nemrég még úgy látszott, hogy a vitás kérdések rendeződnek, a lengyel kormány elfogadja az EB érvelését és visszavonul az igazságszolgáltatási reformjából. A lengyel-EU vita ugyanis jóval szűkebb csatatéren zajlik, mint a magyar kormány és az európai intézmények ellentéte. Míg Magyarország esetében az Európai Bizottság azt várja el, hogy az Orbán-kormány tegye átláthatóvá az európai pénzek odaítélést, a közbeszerzési rendszert, s állítsa vissza a sajtószabadság fontos elemeit, a Lengyelországgal zajló konfliktus színtere az igazságszolgáltatás, elsősorban a bírósági rendszer. Ez ugyanis szinte az utolsó független hatalom az államszerkezetben, ma már csak a bíróságok szolgálják valamennyire a jogállamiság fenntartását.
A jelenlegi jobboldali kormánykoalíció, amelynek vezető ereje a nacionalista-klerikális Jog és Igazságosság (PiS) párt hét éve van hatalmon. Nincs kétharmados többsége, mint a Fidesznek, de így is sok területen követi a példát. Sikerült megváltoztatni az Alkotmánybíróság összetételét, s az most a kormányzat hű kiszolgálója. Megszállták és pártszócsővé tették a közszolgálati médiát. Törvénymódosítással a kormányzat részévé tették és a jobboldali radikális Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter alá rendelték az ügyészséget. Ziobro rendkívüli jogokat kapott a bírósági vezetők kinevezésében. Az igazi konfliktus Brüsszellel akkor kezdődött, amikor az addig szakmai alapon álló Országos Bírósági Tanácsot (KRS) pártpolitikai befolyás alá helyezték. A bírókat ezentúl ez a KRS választja ki és terjeszti fel kinevezésre a jobboldali köztársasági elnöknek. Ezeket a jogászokat nevezik „neobíráknak”, hivatalba helyezésüket pedig kétségesnek, sőt, illegálisnak tartják. A következő lépés a bírói kar megfélemlítését szolgálta. A Legfelsőbb Bíróságon – amelynek vezetését szintén lecserélték – létrehoztak egy fegyelmi tanácsot (ID). Ennek a tagjai többségükben a kormánypárt által kiemelt neobírák lettek.
Lengyelország meg akarja buktatni Ursula von der Leyent, háborúra készül az EU ellenA lengyel jobboldal eközben heves rágalmazó kampányt folytatott a médiában a bírói kar ellen, tagjait lusta és korrupt kasztként tüntette fel, akik magukat a társadalom felett állónak tartják. A bírók egy öntudatos és bátor része ugyanis nyíltan bírálta a kormánypárt átalakítási terveit, rámutatott a szakmaiság hiányára, s arra, hogy a politikailag kinevezett KRS által javasolt bírók nem tekinthetők függetlennek. Többen megtagadták, hogy neobírókkal egy tanácsban ítélkezzenek, mások pedig az Európai Bírósághoz fordultak állásfoglalásért a kormányzati igazságszolgáltatási reformok ügyében. A rezsim ezt a fellépést megtorolta, s bevetette a bátor bírók ellen az ID-t. A fegyelmi tanács több bírót felfüggesztett, elvette mentelmi jogukat és ügyészségi eljárásokat indítottak ellenük.
Ezt az állapotot az Európai Bizottság, az EU Bíróságának ítélete alapján a jogállamiság megsértésének minősítette, s követelte a bíróságok és bírók függetlenségének visszaállítását. Röviden: addig nem fizetik ki a helyreállítási alapból Lengyelországnak járó euromilliárdokat, amíg ez nem történik meg. A Covid-19 és az ukrajnai orosz agresszió nagyon megviselte a lengyel gazdaságot, félni lehet az összeomlástól. Ursula von der Leyen EB-elnök közben közölte, hogy ők „három mérföldkő” megtételétől teszik függővé a kifizetést. Ez az ID megszüntetése, a bírói fegyelmi rendszer átalakítása és a jogtalanul eltávolított bírók visszahelyezése állásukba.
A szejm végül elfogadta Andrzej Duda köztársasági elnök törvényjavaslatát, amely felszámolta az ID-t, s helyette létrehozott egy szakmai felelősség tanácsa (IOZ) nevű fegyelmi kamarát. Ez a legfelsőbb bíróság tagjai közül kerül ki, az elnök a 102 bíróból 33-at kisorsolt, közülük nevezhet ki az államfő 11-et az IOZ-ba. A jelöltek közül 16 legitim bíró, 17 pedig neobíró. Kétséges, elismeri-e az új testületet az Európai Unió Bírósága. Az EB nyilván értesült arról is, hogy az eltávolított bírók tényleges visszatérése az ítélkezésbe nem történt meg, ezt megakadályozták a Ziobro miniszter által kinevezett bírósági vezetők.
Ebben a helyzetben egy jobboldali hetilapban Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország tényleges vezetője hitszegéssel vádolta Brüsszelt, s azt mondta, hogy az EB le akarja bontani a jogállamiságot országában. Az európai intézmények és a jobboldali lengyel rendszer közötti vitát úgy ábrázolta, mintha az Lengyelország német-orosz leigázásának eleme lenne.
Ez is mutatja, hogy megerősödtek a lengyel politikában a nacionalista hangok. Matuesz Morawiecki kormányfő megígérte, hogy rövid időn belül előállnak azzal a világháborús kárlistával, amelynek alapján jóvátételt követelnek Németországtól. Ennek a váratlan verbális agressziónak az lehet az oka, hogy a jobboldal erősíteni akarja a belső frontot, s így terelné el a figyelmet a vágtató árakról, az inflációról. Az infláció a múlt hónapban 15,8 százalék volt a money.pl szerint. Jövőre 8 százalékot jósolnak, miközben az eurozónában csak 2 százalék várható. Kaczynski szerint viszont az euro Lengyelország kirablását jelentené. A PiS vezére újra orbáni módszerekhez nyúl – harcot hirdet immár az Európai Unió ellen is.
