Kihátrált a Fudan-népszavazás mögül a főváros, holott Karácsony Gergely az Alkotmánybíróság (Ab) májusi döntése után még azt mondta, nekik most az a dolguk, hogy megtalálják a módját, hogy legalább a budapestiek elmondhassák a véleményüket a Fudan Egyetem, illetve az álláskeresési járadék ügyében. A kínai egyetemről szóló kérdés egyike volt annak az ötnek, amelyről a főpolgármester korábban népszavazás keretében kérte volna ki a választók véleményét. (Erről bővebben keretes írásunkban.)
Az Alkotmánybíróság az országgyűlési választások után nem sokkal döntött úgy, hogy nem lehet országos népszavazást kiírni a kormány által erőltetett kínai Fudan Egyetem ügyében, mivel az nemzetközi szerződést érintene. Mint kiderült, ez a nemzetközi szerződés mindössze arról szól, hogy a Fudannak van egy másoddiplomás képzése a Corvinus Egyetemen. Karácsony jogi nonszensznek nevezte a döntést és közösségi oldalán kemény szavakkal bírálta az Ab-t, mondván az mára „zugügyvédi mentalitású pártkatonák gyülekezőhelye lett”.
Megsemmisítette az Ab a Kúria döntését: sem a Fudan Egyetemről, sem az álláskeresési járadékról nem lehet referendumot tartaniHasonlóképpen gondolta Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere is, aki a kezdetektől társa volt Karácsony Gergelynek a Fudan-ellenes harcban. Sőt időnként előtte is járt.
Júniusban – már az Ab döntése után – az ATV-ben arról beszélt, hogy a fővárossal egy napon tartanának helyi népszavazást Budapesten és Ferencvárosban, amelyen a kínai egyetem építése mellett más kényes kérdésekről, például a dugódíjról is megkérdeznék az embereket. A Demokratikus Koalíció kijelentéséről, vagyis arról, hogy a népszavazásra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása után már nincs értelme referendumot kiírni, mivel szinte lehetetlen elérni az érvényességi küszöböt, azt mondta: akik korábban politikai kampánytémaként használták a Fudan-ügyét, a választások után is bele kellene, hogy álljanak. Ráadásul nem az egész országban, csupán Budapesten kellene mozgósítani a választókat egy jól körülhatárolt, korábban erős ellenszenvet kiváltó ügyben.
Az előző Orbán-kormány még tavaly februárban döntött arról, hogy az 520 ezer négyzetméteres kínai kampusz a budapesti Diákváros helyszínén valósuljon meg. Az 540 milliárdosra becsült beruházás jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, kínai hitelből valósulna meg, de a költségeket Magyarország állná, részben a Kínai Fejlesztési Banktól felvett hitelből. A határozat ellen a fővárosi és a területileg közvetlenül érintett ferencvárosi önkormányzat az első perctől hevesen tiltakozott. Baranyi Krisztina rögtön bejelentette, hogy egyetlen önkormányzati telket sem adnak ehhez a fejlesztéshez, majd kezdeményezte a a fejlesztés területén lévő közterületek átnevezését. A Szabad Hongkong, az Ujgur mártírok, a Dalai láma és a Hszie Si-kuang püspök út utcatábláit Karácsonnyal együtt avatták fel tavaly júniusban. Együtt hirdették ki a Fudanról szóló ellenzéki konzultáció eredményét is, miszerint a fővárosiak elsöprő többsége elutasította a kínai egyetem építését a Diákváros helyén. A hitelfelvételt pedig még azon kevesek sem támogatták, akik esetleg egyetértettek a kínai kampusz építésével.
Karácsony gyújtó hangú beszédet mondott az azóta országgyűlési képviselővé avanzsált Jámbor András szervezte Fudan-ellenes tüntetésen is. Ám abban a pillanatban, hogy az előválasztáson visszalépett Márki-Zay Péter javára, a kínai egyetem ügye háttérbe szorult.
„A népszavazás fontos civil, illetve önkormányzati eszköz, amellyel akkor is élni kell, ha a magyar jogszabályok eléggé megnehezítik az érvényes referendum megtartását”
– állítja továbbra is Baranyi Krisztina, aki a Népszava kérdésére megerősítette, hogy Ferencváros kész népszavazást tartani az ügyben. A kérdést már meg is fogalmazták, amennyiben a jogászok szerint átmehet a törvényességi szűrőn, a lehető legrövidebb időn belül beadják a választási bizottsághoz. Ez már akár augusztus végén megtörténhet. Ha hitelesítik a kérdéseket, akkor Baranyi benyújtja a kerületi képviselő-testületnek. A kellő számú aláírás begyűjtését megkönnyíti, hogy a ferencvárosi önkormányzat június végén 15-ről 10 százalékra vitte le a helyi népszavazás kezdeményezési küszöbét, vagyis a kiíráshoz elég minden tizedik kerületi választó támogatása.
A fővárosban azonban a korábbi ígéret ellenére sem lesz népszavazás a Fudanról. „
Nagyon homályos válaszokat kapok az erre vonatkozó kérdéseimre. A legőszintébbnek az a verzió tűnik, miszerint a Fővárosi Közgyűlésen sem menne át a kezdeményezés, mivel a Demokratikus Koalíció nem támogatná”
– válaszolta lapunk kérdésére a IX. kerületi polgármester.
A Demokratikus Koalíció nem reagált megkeresésünkre. A főváros kérdéseinkre meglehetősen semmitmondóan azt válaszolta, hogy „a főváros továbbra sem szeretné, hogy Budapesten kínai kémegyetem létesüljön. Az erről szóló népszavazást is a főpolgármester kezdeményezte, és az aláírások össze is gyűltek. Az viszont egyértelmű, hogy a kormányzat nem akarja, hogy ebben a kérdésben az emberek döntsenek”. Ám arra, hogy valóban a Demokratikus Koalíció miatt vagy más okból hátrálnak ki a népszavazásból, nem írtak semmit.
Jogi útvesztő
Bár a kormány és Karácsony Gergely főpolgármester is ugyanazon a napon, tavaly július 21-én nyújtotta be népszavazási kérdéseit a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), a két ügy egészen más pályát futott be. A játszma már a népszavazási kérdések hitelesítésénél elkezdődött: az NVB az első adandó alkalommal hitelesítette a kormány „gyermekvédelminek” mondott népszavazási kezdeményezésének mind az öt kérdését. Karácsony beadványait viszont előbb formai vizsgálatnak vetették alá, majd az 5 kérdésből csak kettőt – a Fudan-ügyet és az álláskeresési járadék kérdését – engedték át. Ezeket rögtön meg is támadták. De amíg a kormány kérdéseiről a Kúria szinte azonnal döntött - az ötből egyet semmisített meg – a kínai egyetem kérdéséről csak hónapok múltán határozott.
Az ellenzéki összefogás ezt követően sikeresen összegyűjtötte a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. Úgy tűnt, az új Országgyűlésnek ki kell írnia a népszavazást. (A „gyermekvédelmi” népszavazást addigra a parlamenti választásokkal együtt lebonyolították. A referendum érvénytelen lett.) De két - névtelenségéhez ragaszkodó – magánszemély az Alkotmánybírósághoz fordult, amely azután megsemmisítette a Kúria két korábbi végzését, mondván, a Fudan Egyetem ügyében nemzetközi szerződés, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.
Egyetlen lehetőség maradt: a helyi népszavazás. Ám ennek kérdését is nagyon ügyesen kell megfogalmazni, hogy ne lehessen rásütni: az önkormányzat túlterjeszkedik a hatáskörén.
