A brit baloldal így csökkentené a rezsit és az inflációt

Előkerült szabadságáról Sir Keir Starmer, a brit ellenzék vezére, és a rezsiköltségek és az infláció csökkentése irányuló javaslattal állt elő.

Néhány hét "fülsiketítő" hallgatás után végre megszólalt a Munkáspárt vezetője, és a hetek óta tartó politikai vákuumban ismertette az egyre súlyosbodó megélhetési válság leküzdésére vonatkozó álláspontját. Sir Keir Starmer megvédte magát, amiért nem korábban rukkolt elő az átfogó koncepcióval. Mint mondta, "nem hajlandó bocsánatot kérni", amiért szabadságon volt Mallorcán, hiszen legalább annyira felelős férj és apa, mint politikus, és ez volt hosszú évek óta az első közös családi vakációjuk.

Az ellenzéki politikus beszéde különös jelentőséggel bír a tory vezetőválasztási kampánnyal összefüggésében, a két befutó, Rishi Sunak volt pénzügy- és Liz Truss hivatalban lévő külügyminiszter ugyanis gyökeresen eltérő véleményen vannak arról, hogyan kéne a rezsiköltségek égbe szökését megállítani. Ez a téma a legfontosabb mind a konzervatív párttagság, mind az egész lakosság számára. Egy friss YouGov közvélemény-kutatás pedig már Sir Keir Starmer programjának elhangzása előtt igazolta, hogy a tagkönyvvel rendelkező toryk háromnegyede támogatja az energetikai számlák jelenlegi szinten való befagyasztását, szemben az érvényben lévő tervvel, amely októberben, majd januárban ismét emelne a rezsiköltségek ársapkáján.

A Munkáspárt frontembere megerősítette, hogy évi 1971 fonton (946 ezer forint) rögzítené az átlagfogyasztók számláját, s nem engedné, hogy az két hónap múlva 3300 fontra (1,6 millió forint) ugorjon. A befagyasztás "minden sürgősségi támogatás nélkül is" 1000 fontot takarítana meg évente az átlagos háztartásoknak és 4 százalékkal csökkentené a jelenleg 9,4 százalékos, de az angol jegybank előrejelzése szerint év végére 13 százalékra emelkedő inflációt. Sir Keir hangsúlyozta, hogy a 29 milliárd fontra becsült csomagot jelentős részben abból finanszíroznák, hogy az óriási nyereségeket elkönyvelő energiaszolgáltatókra a brit kormány által júliusban kivetett rendkívüli adót, januárig visszamenőlegesen beszednék. A kalkuláció lényeges eleme az is, hogy így meg lehetne takarítani azt a háztartásoknak októberben kiutalni tervezett, összesen 14 milliárd fontos elsősegély-csomagot, amit a kormány hitelfelvételből készült fedezni. A Labour nagy gondot fordítana az energiaellátás biztosítására, hogy megvédje az Egyesült Királyságot későbbi "sokkoktól". A cél, hogy tovább csökkentsék a szigetország orosz energiaimporttól való függőségét, amely már most is alacsonyabb az EU átlagánál.

Az ellenzék vezére magától értetődően odavágott a toryknak, amikor rámutatott: "a Munkáspárt legalább tudja, mi a teendő egy olyan pillanatban, amikor a vezetőválasztási riválisok belső harcot folytatnak egymás ellen. Legfőbb érvük, hogy milyen borzalmas volt a másik kormányzati tevékenysége. A kormányfő pedig béna kacsa.” Az elképzelés nem vadonatúj, nagyon hasonlít az elsőként a Liberális Demokraták, majd múlt héten a volt kormányfő, Gordon Brown által ismertetett elvekhez.

Ami a program fogadtatását illeti, a befolyásos Institute for Fiscal Studies pénzügykutató intézet igazgatója "rendkívül költségesnek" nevezte. Paul Johnson szerint az első lépésben hat hónapig érvényes, meghosszabbítható tervet egy évnél tovább nem szabad életben tartani, mert legalább olyan drága, mint a Rishi Sunak által a pandémia hajnalán bevezetett kényszerszabadság-támogatási rendszer volt, egyben az infláció megfékezése nem bizonyulna tartósnak. Egyes munkáspárti potentátok, köztük Diane Abbott veterán képviselő hiányolja az energetikai vállalatok vissza-államosításának felvetését. Egy tory nagyágyú, Sir Malcolm Rifkind volt külügyminiszter, érzékelve, hogy Sir Keir kihívást intézett a kormányhoz, felszólította Sunakot és Trusst, hogy "fő műsoridőben álljanak ki a nyilvánosság elé és egyértelműsítsék: a legsérülékenyebbek nem lesznek kitéve katasztrofális rezsiköltség-emelésnek a következő hónapokban".

Ami a szabadságolásokat illeti, senki nem kényezteti jobban magát, mint Boris Johnson. Az ügyvezető kormányfő szlovéniai ökobutik-szállodai kiruccanása után egy héttel már Athénban tűnt fel egy szupermarketben, kedden pedig kiderült, hogy a kormányzásából hátralévő három hetet családjával együtt kedvelt vidéki hivatali rezidenciáján, Chequersben kívánja tölteni, bár "szükség esetén rendelkezésre áll". A költöztető teherautók már hétfőn mindenki számára láthatóan megjelentek a Downing Streeten. Mindeközben sebtében összetákolt kormányának tagjai még a konzervatív The Daily Telegraph szerint is véletlenszerű döntésekkel hívják fel magukra. A normális ügymenet várhatóan azután áll csak vissza, hogy szeptember 5-én kihirdetik a tory vezetőválasztás végeredményét és kiderül, Truss vagy Sunak lesz a következő brit kormányfő.