Magyar Honvédség;Ukrajna;parancsnok;látogatás;

Inkább nem beszélnek a magyar parancsnok útjáról

„A fideszes képviselők vagy nyaralnak vagy nem fontos nekik az ügy, netalán valamit titkolni szeretnének” – fogalmazott lapunknak az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke, Harangozó Tamás arról, hogy még mindig nem sikerült többet megtudniuk a Magyar Honvédség parancsnokának rejtélyes ukrajnai utazásáról.

Mint arról beszámoltunk, július elején titokban látogatást tett Ukrajnában a Magyar Honvédség parancsnoka. Ruszin-Szendi Romulusz egy kisebb küldöttséggel érkezett az oroszok által részben megszállt országba, s találkozott Valerij Zsaluzsnijjal, az ukrán hadsereg parancsnokával, valamint tettek egy hosszabb körutat is. Minderről az ukrán médián keresztül értesülhetett a magyar nyilvánosság – csakúgy, mint az országgyűlési képviselők, akik falakba ütköznek, amennyiben informálódni szeretnének. A történtek miatt az MSZP ugyan kezdeményezte a szakbizottság ülésének összehívását, de helyzetét nehezíti, hogy nyár van, nincs ülésszak.

Pedig kérdések vannak szép számban. Nem tudni például, van-e összefüggés Ruszin-Szendi Romulusz vizitje és aközött, hogy a kormány már nem zárja ki kategorikusan a magyar katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nemrég egy írásbeli kérdésre válaszolva csak a magyar honvédek hadszíntérre való küldését utasította el. Harangozó Tamás szerint így lehet kiképzési vagy egészségügyi segítségnyújtás – vagyis minden olyan teendő, mely nem jár a harcokban való közvetlen részvétellel. A felmerült kérdések megválaszolására tökéletesen alkalmas lenne egy bizottsági ülés, s amennyiben mindez zárt ajtók mögött történik, akkor nagyobb esély van az érdemi munkára, így a kormány kockázatmentesen eleget tehetne tájékoztatási kötelezettségének.

Ennek elmaradását a hatalmi arroganciával magyarázza a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Virág Andrea a Népszavának azt mondta, az elmúlt 12 évben ahhoz szokott hozzá a Fidesz, hogy nem kell figyelembe vennie az ellenzék javaslatait. „Kétharmados többségükkel annyira önjáróak lehetnek, amennyire akarnak, s úgy vannak vele, minek menjenek bele egy olyan szituációba, ami akár kényes is lehet”. Virág Andrea hangsúlyozta, mindez egy nagyobb trendbe illeszkedik: a Fidesz az utóbbi 10-12 évben nem csak a törvényhozást üresítette ki, hanem más, a hatalom ellenőrzésére szolgáló intézményeket is. Példaként az Alkotmánybíróságot, az ügyészséget vagy éppen a köztársasági elnökséget hozta fel. Az eset egyébként kísértetiesen hasonlít a Pegasus-ügyre: ekkor szintén kísérleteztek az ellenzéki képviselők a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésének összehívásával, de a kormánypártok nem biztosították a meghallgatás lefolytatásához szükséges határozatképességet.