A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön nem emelte irányadó, egy hetes kamatát, így tovább tartott a forint vergődése. A hazai fizetőeszköz az euróhoz képest az év eleje óta 9,5 százalékkal értékelődött le, vagyis ennyivel kerül többe az uniós deviza. Ráadásul a térségbeli pénzek közül egyedül a forint mutat számottevő mélyrepülést. Ez idő alatt a lengyel złoty 2,4 százalékkal értékelődött le, míg a térség többi devizájának árfolyama még javult ki. A cseh korona enyhe, egy százalékos erősödést mutat, míg a horvát kuna és a román lej euróárfolyama lényegében nem változott.
2023 január 1-én a horvátok is áttérnek az euróraí, így a kuna árfolyamát már most az euró előszobájának tekinthető, ERM-2-es árfolyamrendszer szerint rögzítették, a román és a cseh jegybank pedig következetesen védi nemzeti devizájuk erejét, ha kell tevékenyen bevakozva a pénzpiacon. Ennek érdekében komoly tartalékokat halmoztak el, melyeknek már a puszta léte "megtámasztja" a lejt és a koronát. Magyarországon ilyen háttérről nem beszélhetünk.
A forint tehát a térségi mezőnyben messze lemaradva gyengül. A zuhanás így - a kormány kedvenc érvei ellenére - kevéssé a háború hatása, sokkal inkább az Orbán-kabinet gazdaság-, illetve a MNB monetáris politikájának lesújtó lenyomata.
Pedig a forint a múlt héten még erősödni látszott. Az euró ára 392 forintra süllyedt. Egyes fideszes politikusok és influenszerek ennek azonnal, látványos Facebook-posztokban adtak komoly nyomatékot. Talán nem kellett volna. Az ezt követő, gyors összeomlás után szerdán már 408 forint fölött is járt az euró. Csütörtökön a piac egy része arra várt, hogy a jegybank megemeli az irányadó, egy hetes betéti kamatot. Ám az 10,75 százalékon maradt. Az euró a reggeli 404-ről így délutánra ismét 407 forint fölé drágult.
Tovább tart a forint vesszőfutása, már 408 forint felett is járt az euró404 forinton az euróA múltbéli tapasztalatok alapján egy vészhelyzeti kamatemelésnek nem lett volna sok foganatja – vélekedett lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője. Így ebből a szempontból nem lepődött meg a MNB tegnapi kamatdöntésén. Ha most nem is, de másfél hét múlva a Monetáris Tanács rendes ülésén újabb jelentős kamatemelés várható – tette hozzá. Ez száz bázispontot jelent, amivel a jelenlegi 10,75-ről 11,75 százalékra emelkedik a jegybanki kamat.
A várható inflációs pálya egyre rosszabbul fest.
Az áremelkedési várakozások sűrűsödnek, a kockázatok erősödnek, a cégek hétről-hétre emelik áraikat. Ilyen körülmények között az alapkamat december végéig akár 14 százalék fölé is emelkedhet. Ha október elseje után is megmarad a benzinársapka, Trippon Mariann a hazai infláció tetőzését 20 százalék alatt várja. Ha nem, akkor novemberben 20 százalék fölé érhet a drágulás. Az inflációt vélhetően a gazdasági növekedés satufékje, illetve a rezsi-áremelkedés miatt bekövetkező fogyasztói keresletcsökkenés enyhítheti. Az embereknek egyszerűen nem marad pénzük az egyre drágább termékekre. Ilyen környezetben jövő ősszel már egy számjegyűre csökkenhet az infláció. Ha ennek már látszanak a jelei, a jegybank 2023 második felétől, az 5 százalékos infláció feletti reálkamat kialakulását elkerülendő, már kamatcsökkentésbe kezdhet.
A CIB Bank elemzője ilyen gazdasági körülmények között nem látja a forintárfolyam-becslések értelmét. Ha néhány nap alatt 20 forintot ugorhat az euró ára, akkor nem adható megbízható előrejelzés - tette hozzá. Technikai jelleggel ezért egész évre 400 forinttal számolnak. Az látható, hogy nagyon sérülékeny a forint. Bár a jegybanki lépések miatt jelentős a forint kamatelőnye, ez mégsem látszik az árfolyamban. Ennek okai szinte unásig ismertek: az uniós pénzek hiánya, a folyó fizetési mérleg magas deficitje és a jelentős földgáz-kitettség. A magyar devizát - több más bizonytalanság mellett - az tartja nyomás alatt, hogy a németek és az olaszok mellett Magyarország függ leginkább a bizonytalan orosz gázellátástól. Amíg ezekben az ügyekben nem látszik előrelépés, ha a kormány nem állapodik meg az Európai Bizottsággal az uniós pénzekről, amíg nem enyhül a gázpiaci válság, addig Trippon Mariann nem is számít tartós forinterősödésre.
Csökkenés helyett nő az államadósság
A második negyed év során a magyar államadósság a GDP 77,5 százalékára emelkedett – derült ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ez 0,2 százalékpontos növekedés az előző negyed évhez képest. A mutató tavaly még 76,1 százalékon állt, amit a kormány tervei szerint idén 73,8 százalékra kellene csökkenteni. Ám e csökkenésnek egyelőre nyoma sincs a számokban.
Uniós élmezőnyben a hazai infláció
Az Eurostat összeállítása szerint júliusban 14,7 százalékra rúgott az uniós mérés szerinti infláció. Ez EU-szerte a hatodik legmagasabb adat. Bár a KSH ugyanerre 13,7 százalékot számolt, már a közzétételkor jelezték, hogy az adat az uniós módszertan szerint egy százalékponttal magasabb. Az Eurostat ugyanis a külföldiek magyarországi fogyasztását is figyelembe veszi. E kör viszont júliusban már csak piaci áron vásárolhattak üzemanyagot. Ez pedig további egy százalékkal növelte a mutatót. Az Eurostat az EU-ban átlag 9,8, az eurózónában pedig 8,9 százalékos átlagos áremelkedést mutatott ki. A legmagasabb inflációt Észtországban mérték 23,2 százalékkal.
