Miután eredmény nélkül zárult csütörtökön az uniós közvetítéssel zajló szerb-koszovói egyeztetés Brüsszelben, Aleksandr Vucic szerb elnök vasárnapra találkozóra hívta a koszovói szerbek képviselőit, majd sajtótájékoztatón értékelte a kialakult helyzetet. Az államfő ezen azt mondta, Pristinának két célja van, megszüntetni a szerb államot a koszovói területen és elüldözni a szerb lakosságot.
Kívülről szemlélve ezt az egyre mélyülő és veszélyesebbé váló konfliktust, szinte meg- és felfoghatatlan, leginkább az látszik, hogy a felek szimbolikus kérdésként kezelik, eszük ágában sincs tényleges megoldást keresni. Amint arról a Népszava a csütörtöki brüsszeli egyeztetést megelőzően beszámolt, már önmagában az sikernek számít, hogy egyáltalán tárgyalóasztalhoz ült Albin Kurti koszovói miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök az egy éve megszakadt kapcsolatok normalizálásáról szóló párbeszéd keretében. A két nacionalista politikust ezúttal is Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Miroslav Lajcak, az EU szerb-koszovói párbeszédért és más nyugat-balkáni regionális kérdésekért felelős különmegbízottja külön-külön fogadta, majd közös megbeszélésre is sor került. A közvetlen egyeztetést az Egyesült Államok is szorgalmazta, mivel Belgrád és Pristina már kölcsönösen háborús készülődéssel vádolták egymást. Az újabb viszály is a személyi igazolványok és rendszámtáblák miatt robbant ki. A pristinai hatóságok augusztus elejétől nem akarták elismerni a szerb személyi igazolványokat a határátkelőkön, az ilyennel rendelkező szerbeknek ideiglenes okmányt kellene kiállítatniuk a határon. A koszovói értelmezés szerint ez csak egy kölcsönösségen alapuló intézkedés. A koszovói állampolgároknak ugyanis is egy idő óta szintén ideiglenes okmányt kell beszerezniük, amikor átlépik a szerbiai határt, mivel a belgrádi hatóságok sem ismerik el a koszovói igazolványokat.
A tervezett intézkedések hatására a szerbek által lakott Észak-Koszovóban július végén blokád alá vettek a helyiek több utat. A háborús fenyegetés átmenetileg azzal oldódott meg, hogy amerikai kérésre Pristina szeptember elsejéig felfüggesztette az intézkedés hatályba léptetését.
A NATO is aggódik a kiújult konfliktus miatt, Jens Stoltenberg NATO főtitkár a brüsszeli találkozó előtt külön egyeztetett Vucic elnökkel és jelezte, az észak-atlanti szövetség Koszovóban állomásozó békefenntartó erői készek beavatkozni, ha elmérgesedik a helyzet Koszovó és Szerbia között. „Minden fél – különösen a belgrádi és pristinai tisztségviselők – felelőssége, hogy megakadályozzák a helyzet újbóli kiéleződését. Felszólítok minden felet, hogy tanúsítson önmérsékletet, és kerülje az erőszakot. A NATO továbbra is szorosan nyomon követi a helyzetet a terepen.” – jelentette ki a Vuciccsal tartott közös sajtótájékoztatón Stoltenberg.
Az uniós diplomácia nem nyugodott bele a kudarcba, Josep Borell főképviselő elmondta: „Mindez Európa számára kritikus időszakban történik, amikor a háború visszatérését látjuk kontinensünkön. Ukrajna orosz inváziója után drámai és nagyon veszélyes pillanatban vagyunk. Ez nem a feszültség fokozásának, hanem a megoldások keresésének az ideje”, s ezért mindent megtesznek a tárgyalások folytatásáért valamint azért, hogy békés megoldást találjanak a helyzetre.
Ennek esélyét azonban komolyan beárnyékolják Vucic vasárnapi szavai. „ Mostanra tudjuk, ha valamilyen csoda folytán szeptember elsejéig születne is valamilyen kompromisszumos megoldás, akkor a probléma elnapolódna október 31-dikére, ami a rendszámtáblákat illeti. Ha az is megoldódna, akkor november 30-dikán, vagy december 31-dikén merülne fel valami probléma. Mostanra tudjuk, hogy a szerbek számára nem szűnnek meg a problémák. Akármit is mondanak, az egyedüli céljuk az, hogy megszüntessék a szerb államot és a szerb nép létezését Koszovóban.” fogalmazott a szerb elnök, hozzátéve, hogy Szerbia a következő 10 napban is keresni fogja a kompromisszumos megoldásokat. Állította, Szerbiának most az a feladata, hogy megőrizze az észak-koszovói szerbek békéjét és biztonságát, valamint elkerülni azt, hogy a világban kompromisszumképtelen félként mutassák be az országot.
Hogy mennyire hiteles Vucic kompromisszumra törekedése? Az N1 szerb portál által idézett beszéd szerint mostani beszédében is történelmi sérelmek sorát emelte ki, oly módon, ami aligha nyerte el a szomszédos államok tetszését. „Nincs hova hátrálnunk, sarokba vagyunk szorítva Koszovóval kapcsolatban, ám üzenetünk Koszovó lakosságának az volt, hogy nem lesz újabb menekültoszlop, megmentjük népünket Koszovóban”– mondta Vucic, utalva arra, hogy a Jugoszlávia szétesését eredményező háborúkban tömegesen kellett menekülnie a szerbeknek.
