Európai Unió;Navracsics Tibor;uniós források;jogállamiság;

Navracsics Tibor: Folynak a tárgyalások, addig sem az Orbán-kormány, sem az Európai Bizottság nem mond semmit

A kabinet ígérget és bizakodik, de megegyezés még mindig nincs.

– Folynak a tárgyalások, az a cél, hogy ezeket minél hamarabb lezárjuk. Addig sem a kormány, sem a bizottság nem mond semmit – fogalmazott lapunknak szűkszavúan Navracsics Tibor. A területfejlesztési minisztertől azt szerettük volna megtudni, mi áll az Európai Bizottságnak (EB) küldött legújabb, hétfői válaszlevélben, illetve miről tárgyalt a kormány az utóbbi hetekben az EB-vel.

Varga Judit igazságügyminiszter Facebook-bejegyzéséből csak annyi derült ki, hogy a válaszlevelet az utolsó pillanatban küldte el a magyar kormány a költségvetési kondicionalitási eljárásban. A keddi kormányinfón Gulyás Gergely azt ígérte: minden eddiginél szigorúbb és átláthatóbb rendszert hoznak létre az uniós pénzek felhasználására és az uniós közbeszerzések ellenőrzésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint tíz felett lesz azoknak a törvényeknek a száma, amit módosítanak, feltéve, ha a megállapodás létrejön. Korábban Navracsics Tibor még attól sem zárkózott el, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, de ezt Gulyás most cáfolta.

Ahogy korábban megírtuk: az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban megfogalmazott felvetéseire a magyar kormány először június 27-én küldte el válaszait. A testület a Népszavának azt írta: ezeket nem tartotta kielégítőnek, és július 22-én újabb levelet küldött. Erre reagált hétfőn a Varga Judit vezette minisztérium.

Ha az EB másodszorra sem találja kielégítőnek a választ, akkor kezdeményezheti a tagállamokat képviselő Tanácsnál a pénzügyi szankciókat. Azaz: a Magyarországnak járó kifizetések egy részét függesszék fel. Ráadásul a kondicionalitási eljárás lezárása nélkül nem írhatja alá Magyarország a helyreállítási alapról és a hétéves költségvetésről szóló megállapodást sem az Európai Unióval. Emiatt kulcsfontosságú a megállapodás, ugyanis csak a Covid-helyreállítási alapokból 4,64 milliárd eurótól eshetünk el. Ugyancsak bizonytalan a nemzeti infrastruktúra korszerűsítését célzó, hat évre szóló, 24,3 milliárd eurós finanszírozási program sorsa.

A kormányzati kommunikációból kiderült, a kabinet célja az EB valamennyi aggályának orvoslása. Gulyás szerint a válaszadást intenzív egyeztetés előzte meg, egy hónap alatt tíz videókonferenciát és számos megbeszélést tartottak a felek, és a százat is meghaladja a köröztetett és egyeztetett intézkedési tervezetek száma. Ahogy Navracsics Tibor, úgy Varga Judit és Gulyás Gergely sem adott felvilágosítást a tárgyalások tartalmáról, amelyek zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlottak, és a levél tartalmából sem szivárgott ki semmi. Gulyás a kormányinfón is csak a politikai üzenetet fogalmazta meg: szerinte olyan választ tudtak küldeni a Bizottságnak, amelyben a testület összes javaslatával kapcsolatban közös álláspontra jutottak.

Az Európai Bizottság a Fidesz idei kétharmados győzelmét jelentő parlamenti választás után két nappal jelentette be, hogy elindítja a Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust. Az EB szerint a sorozatos figyelmeztetések ellenére Magyarország nem tartja be a jogállamisági követelményeket, ezzel pedig súlyosan veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. A Bizottság nem látta biztosítottnak, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat jogszerűen költik el, csalás esetén pedig megfelelően járnak el a hatóságok.

Az Európai Unió 2020 végén elfogadott rendelete, ami alapján most a levelezés és a tárgyalás folyik, a jogállamiság elveinek betartásához köti az uniós források visszatartását, vagy elvonását. Az Európai Bizottság korábban problémás területnek nevezte meg a közbeszerzéseket, az európai költségvetések végrehajtását, az auditokat, a monitoringot, az elszámolási eljárást, a transzparenciát, a csalások megelőzését és a korrupciót.

Az Orbán-kormány látszólag komolyan pedálozik a pénzért: az utóbbi időben több intézkedéscsomagot is bejelentett, hogy megfeleljen az Európai Bizottság feltételeinek.

Gulyás Gergely példaként említette az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentését, a bírói jogorvoslatot korrupciós ügyekben, a társadalmi konzultációt jogalkotás előtt, az energiafüggetlenségre fordított uniós forrásokat, 

és azok a törvénymódosító javaslatok is, amelyeket Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be az Országgyűlésnek. A Szabad Európa egyébként úgy tudja, az Európai Bizottság még mindig nem elégedett, ami nem is csoda: a kata-törvény, vagy a botrányos bírói kinevezések is nemrég történtek.