Elegendő ismétléssel és az érintettek pszichológiájának ismeretében nem lehetetlen bebizonyítani a négyzetről, hogy valójában kör – mondotta volt Joseph Goebbels, aki ha föltámadna, csodálkozva állapítaná meg, hogy egyesek 77 évvel a végső kudarca és halála után is jó ötletnek tartják a négyzetet körnek beállítani. De hát, és ezt is tőle tudjuk, ha egy hazugságot elégszer ismétlünk, akkor igazsággá válik. Így nem nagyon van mit csodálkozni azon, hogy az IDEA Intézet felmérése szerint a magyar kormánypárti szavazóknak mindössze három százaléka tartja felelősnek Oroszországot az ukrajnai háborúért, ellenben 49 százalékuk az Egyesült Államokat, további három százalékuk a NATO-t. Ezeket az embereket sikerült úgy elmeríteni a propagandában, hogy nem is sejtik, miben lubickolnak (ez is Goebbels egyik elve, már ha esetében érdemes ilyenről beszélni).
Magyarországot szinte minden a Nyugathoz köti, csak hát ez a kapocs feltételezi a parlamenti demokráciát, a politikai váltógazdaságot, márpedig attól a miniszterelnök úgy fél, mint ördög a tömjénfüsttől. Ezért kedvesebb neki a Kelet, ahol a vezető az (ilyen vagy olyan) haláláig uralkodik. A lényeg elfedésére pedig ott a propaganda, a maga bevált, csalhatatlanul működő módszereivel. Ha elégszer ismétlik nekik, a hívek elfogadják, hogy a négyzet valójában kör, Oroszország nem agresszor, Amerika vette rá ravaszul Putyint Ukrajna megtámadására. A tények nem számítanak, ha a kormánypárt szavazóit el tudják tőlük szigetelni, márpedig el tudják, nézzék szinte akármelyik híradót vagy akár csak a futballmeccsek szünetében sugárzott kis egyperces hazugságcsokrot.
A régi szovjet viccben Napóleon csak egy csodafegyvert hiányolt, mondván, ha neki olyan újságjai lettek volna, mint Sztálinnak a Pravda, sose derül ki, hogy végül is ki nyert Waterloo-nál.