Átmeneti fordulat állt be júliusban az államháztartás gazdálkodásában, az év eleji megahiányok után a hetedik hónapban ugyanis 255 milliárd forintos többlet keletkezett. A héthavi hiány így 2636,5 milliárd forintra csökkent, ami ugyanakkor az egész évre tervezett összegnek még mindig a 83 százalékát teszi ki. A költségvetés tehát nem épp a legjobb úton halad afelé, hogy teljesüljön az éves 3152 milliárd forintos hiánycél: látva kockázatokat, nem elhanyagolható a hiánytúllépés esélye.
A júliusi többlet két fő tényezőre vezethető vissza: az adóbevételekben egyre erőteljesebben érvényesül az inflációs hatás, miközben júliusban megkezdte a kormányzat azokat a megszorításokat, amelyeket megválasztása, illetve megalakulása után jelentett be.
A Pénzügyminisztérium (PM) napokban közzétett, héthavi költségvetési beszámolója szerint az állam, illetve a kormány bevételei az első hét hónapban 17 015 milliárd forintra rúgtak. Ez 3140 milliárd forintos, 22,6 százalékos növekedés tavalyhoz képest. Az első félévben még pörgött a magyar gazdaság, a KSH adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 7,2 százalékkal nőtt.
A fogyasztói árak eközben júliusban már 13,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve - a két adat eredőjeként emelkedtek az adóbevételek.
A PM adatai szerint a cégek által befizetett adók összege 1447 milliárd forintra rúgott, ami 28 százalékos növekedés. Gyakorlatilag minden céges adónem növekszik, legyen az a nagy cégek által fizettet társasági adó, vagy kkv-kra szabott adónemek. Jól festenek a fogyasztási adóbevételek is, áfából ráadásul közel négyszer annyi pénz érkezett be a költségvetésbe, mint a cégek befizetéseiből. A fogyasztási adókból (áfa, jövedéki adó) az első hét hónapban 4985 milliárd forint folyt be, ami ezer milliárd forintos, azaz 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. Itt már vastagon érződik az infláció hatása, hiszen az állam a 27 százalékos áfával az egyik nagy nyertese az árak elszaladásának.
Ráadásul az első félévben nem csak az árak, hanem a kiskerekedelemi forgalom is növekedett még, így az infláció - különösen a napi fogyasztású terméknél, így élelmiszerek estében mért 30-40 százalékos drágulás - rendesen meglökte a költségvetés bevételeit.
Az adóbevételi többlet így főként az áfából adódott: az idei bevételek 30 százalékkal, 914 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A jövedéki adóbevételek sokkal mérsékeltebben emelkedtek: ebből az adónemből 724 milliárdot szedtek be az első hét hónapban, ami 7 százalékos növekedés. A visszafogott emelkedés oka, hogy a legnagyobb forgalmú jövedéki termékek, az üzemanyagok jövedéki adóját átmenetileg mérséklete kormány. Emiatt ebből kevesebb bevétel is keletkezett, ám a magasabb dohány- és alkoholjövedék ellentételezte a kiesést.
A lakossági adóbefizetések viszont messze elmaradnak a tavalyi szinttől, hiszen a választások előtt a kormány mintegy 800 milliárd forint adót fizetett vissza a családosoknak. Az első héthavi bevételek ezzel együtt is 1334 milliárdra rúgtak, ami csak 306 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Vagyis a 800 milliárdos szja-visszatéítés jelentős részét az emelkedő béreken már vissza is nyerte a büdzsé.
A magas adóbevételek ellenére az államháztartás hiánya 2636 milliárd forint, ami az egész évre tervezett összeg 83 százaléka.
Bár nem lenne példátlan, hogy ilyen magas héthavi hiány után a kormány teljesítse az év végi hiánycélt, ez idén várhatóan nem fog összejönni. A második félévben a GDP növekedése a várakozások szerint az első félévi 7 százalékról 1-2 százalékra is lelassulhat. Igaz, közben az infláció tovább emelkedik, így innen továbbra is érkeznek majd a terven felüli bevételek. A kiadási oldalon ugyanakkor komoly tételek várnak rendezésre. Az újabb kiegészítő nyugdíjemelés, a rezsicsökkentés fennmaradó része, a Vodafone tervezett megvásárlása összegesében mintegy 2 ezer milliárd forintos többletkiadást jelent a költségvetésnek. Ezekkel a kiadásokkal ráadásul eddig nem terveztek, illetve bevételi oldalon csak részben teremtettek fedezetet rájuk a különadókkal.
Éppen ezért határozta el a kormány a kiadások csökkentését, elsősorban a beruházási kiadások visszafogásával. Júliusban ez már meg is látszott a számokon: a PM adatai szerint a költségvetési szervek kiadásai júliusban 646 milliárd forintra rúgtak, ami 377 milliárd forintos csökkenés tavalyhoz mérten. Vagyis bő harmadával fogta vissza a kiadásokat az állam. Azt nem tudni, hogy ez milyen mértékben fog folytatódni, de a kormány egyrészt elhatározta a kiadások befagyasztását, másrészt a már említett és nem tervezett kiadások miatt rá is kényszerül, hogy ahol tud, spóroljon.
A költségvetési hiány várható lefutásáról a hatalmas bizonytalanságok ellenére egy szót sem szól a tárca beszámolója. A bevezetőben ugyan leírják az évek óta megszokott kincstári mondatokat, amely szerint „a kormány továbbra is elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett”. Ez a kijelentés ugyanakkor "légiesebb" a korábbi közleményekben szereplő konkrét hiánycéloknál. A parlament ugyan a GDP 5,9 százalékára rúgó hiánnyal fogadta el az idei költségvetést, ám ezt a hiánycélt a kormány 4,9 százalékra faragta le. Ez jelenleg 3000-3200 milliárd forintnak felel meg, de a júliusról szóló közleményben már ez a hiánycél sem szerepel. Így nem lehet tudni, a kormány most éppen mekkora hiánnyal tervez 2022 szilveszterére.
