– Tudom miért keres. Egyszerűen nem találom a szavakat. Felháborító – így fogadta lapunk hívását a CEU professzora, amikor az Állami Számvevőszék tanulmányával kapcsolatban szerettük volna megkérdezni.
Mint arról elsőként beszámoltunk, az ÁSZ elemzésében többek közt az olvasható, hogy a nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága demográfiai problémákat okozhat, megnehezíti a pártalálást, illetve a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken.
Aggódik az Állami Számvevőszék a túl sok diplomás nő miatt, mert csökken a házasság és a gyerekvállalás esélyeFodor Éva szerint az összeállítás szexista, de ami még ennél is rosszabb: tudománytalan. – Valós adatokat értelmez félre és olyan következtetéseket von le, amelyeket az információk nem támasztanak alá. Noha valamivel több nő, mint férfi tanul a felsőoktatásban, de ez a kilencvenes évek óta így van, nemzetközi trend. Emellett a házasságkötések száma majdnem megduplázódott az elmúlt 5 évben, pedig az egyetemeken egyre több nő tanul, ráadásul a felsőfokú végzettségűek közt általában viszonylag magas a gyermekvállalási kedv – sorolta a problémákat.
A CEU professzora megjegyezte, ha megnéznénk, mekkora különbség van férfiak és nők közt a parlamenti képviselők számában vagy a fizetésekben, akkor sokkal nagyobb egyenlőtlenségeket találnánk, mint a férfiak felsőoktatásban látott néhány százalékpontos hátránya.
– Ezen nem aggódik senki, miközben egy-két százalékos különbségeken igen – tette hozzá. Kifogásolta, hogy az anyag szerint a tanári szakmák elnőiesedését is az egyetemista lányok növekvő aránya okozza. – Ez is butaság: a tanárszakma évtizedek óta elnőiesedett, és az utóbbi időkben egy kicsit csökkent is a női dominancia jellege – mondta. A fő problémát az egyetemi tanár abban látja, hogy míg az informatikai szakok esetében a hallgatók 80 százaléka férfi, a tanárképzésben ugyanez az arány, csak a nők javára. – Ez az egyik magyarázata annak, hogy miért ilyen nagyok a fizetésbeli különbségek a két nem közt – vélekedett Fodor Éva.
– Az összeállítás nagyon jól mutatja, mit jelent az, amikor a közigazgatásban nincsenek olyan szakemberek, akik a nemek közötti viszonyok szociológiai, gazdasági és egyéb hátterével tisztában vannak. Ez a tanulmány egy állatorvosi ló – utóbbit már az ELTE egyetemi docense mondta lapunknak. Gregor Anikó éppen most állítja össze egyik kurzusának tematikáját, és „ennél jobb alapanyag nem kell, mint amit a diákjaimnak megmutatok órán és együtt, kritikus szemmel, társadalomtudományi eszközökkel elemezni tudunk”.
Kívülről az ÁSZ összeállítása Gregor szerint úgy néz ki, mint egy tudományos anyag – vannak benne számok, grafikonok, – azonban tele van csúsztatásokkal, illetve a levont következtetések nem helytállóak, logikai tévedések vannak benne.
Módszertani problémák is akadnak: a kvótás mintavétel és az aránytalan mintaösszetétel nem alkalmas széles körű megállapítások levonására. Kifejtette, ez az anyag alkalmas arra, hogy a pedagógus, mint ellenségkép, megerősödjön a közbeszédben. Ehhez – meglehetősen morbid módon – magukat az érintetteket használta fel a kutatás, s így saját maguk alatt vágták a fát: az eredmények értelmezése az összeállítás íróinak kezébe került. Ráadásul már a címével is problémák vannak: a „túlreprezentáltság” kifejezést egy szociológus nem írja le, tekintve, hogy ez egy véleményt tükröző szó, s ebben az esetben megkérdőjeleződik a kutató objektivitása – magyarázta Gregor Anikó.
A most megfogalmazott állítások egyébként bizonyos mértékig rezonálnak a Fidesz politikái üzeneteivel. Emlékezetes, 2020-ban Novák Katalin – akkor még a Fidesz politikusaként – lényegében arról beszélt, egy nőnek nem kell akkora fizetés, mint egy férfinak. (Később azt állította, tudatosan félreértelmezték szavait.) A nagyobbik kormánypárt korábbi országgyűlési képviselője, Horváth István 2012-ben egy felszólalásában azt mondta, „talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak”.
