Az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz invázió egy globális élelmiszerválság és a szegény országok éhínségének rémével fenyegetett. A piac túlértékelte a háború hatását, attól tartva, hogy hosszú időre leállhat Ukrajna és az agresszió miatt szankciókkal sújtott Oroszország gabonaexportja. Ez az egekbe lökte a világpiacon már tavaly emelkedésnek indult élelmiszerárakat, amin tovább rontottak a szárazság sújtotta Európa várható termésére vonatkozó, borúlátó becslések. Május óta mégis csökkenésnek indultak az árak – mutatott rá Andrej Szizov orosz elemző.
A fekete-tengeri térség agrárpiaci fejleményeit 30 éve követő SzovEkon központ igazgatója úgy véli, a háttérben három tényező áll. A piac megértette, hogy az északi félteke termése a vártnál jobb lesz, folytatódott az orosz gabonaexport, igaz, az átlagosnál alacsonyabb szinten, augusztus elején pedig újraindultak a tengeri szállítások Ukrajnából. Keleti szomszédunknak addig is sikerült szárazföldi úton és kis dunai kikötőin keresztül havi 1,5 millió tonna gabonát exportálni – mintegy 20 százalékát a békeidőben szokásos 7 milliónak. De a Recep Tayyip Erdogan török elnök és António Guterres ENSZ-főtitkár közvetítésével tető alá hozott megállapodás, amelyet az egymással hadban álló Moszkva és Kijev képviselőivel együtt július 22-én írtak alá, tengeri szállítási folyosót nyitott 20 millió tonna Ukrajnában tárolt kukorica, búza és napraforgóolaj kiviteléhez.
Augusztus eleje óta Ukrajna több mint 720 ezer tonna terményt tudott exportálni az orosz blokád alól felszabadított három Odessza megyei kikötőjéből.
A hónap első felének teljes ukrán gabonaexportja kijevi közlés szerint elérte a 948 ezer tonnát, a tavalyi azonos időszak 1,8 millió tonnás volumenének több mint a felét. Az amerikai külügyminisztérium egy magas rangú tisztségviselője szerint "az intenzív nemzetközi együttműködésnek hála Ukrajna augusztusban akár 4 millió tonna mezőgazdasági terményt is exportálhat".
Andrej Szizov, az ellenzéki orosz Meduza portálnak nyilatkozva, nem tudta megmondani, a Kremlnek miért érte meg feloldani Ukrajna tengeri blokádját. A SzovEkon szerint nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy cserébe feloldottak volna az orosz gabona- és műtrágyaszállításokat sújtó szankciókat. Ilyen, átfogó szankciók ugyanis nem voltak. Ugyanakkor feltételezhető – mondta –, hogy ez a megállapodás egy Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin elnök között létrejött szélesebb egyezség része. Érezhető agráripari előnyt mindenesetre nem hozott Oroszországnak, holott az orosz agrárium jelenleg nehéz helyzetben van. Bár összesen 142 millió tonnás gabonatermés várható, a magasra kúszott árak miatt az orosz búzaexport július-augusztusban 27 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyinál, mivel a legnagyobb importőr országok, élükön Egyiptommal döntően a most olcsóbb francia búzát veszik.
Az orosz-ukrán háború miatt veszélyben a mindennapi kenyér, van, ahol forradalom is kitörhetPedig Oroszországban idén az eddigi rekordot tíz százalékkal meghaladó, 95 millió tonnás búzatermést takarítottak be. Ám a túlkínálat miatt a gazdáktól a tavalyinál alacsonyabb áron vennék át a terményt, miközben ráfordításaik 20-30 százalékkal növekedtek. A gazdák inkább kivárnak az eladással, így viszont az exportőrök nem tudják lejjebb vinni az árat. Nehezíti a helyzetet a búza magas kiviteli vámja, amely az exportár közel negyedét teszi ki és a rubel erősödése is. Az orosz export alacsony volumene most az egyik fő oka annak, hogy a búza ára magas maradt a piacon - mondta Szizov.
A blokád feloldása tehát egyelőre inkább Ukrajnának kedvez, de beláthatatlan, hogy a háborút folytató Oroszország nem tér-e vissza az ukrán tengeri export valamiféle akadályozásához. Az elemző mindenesetre az élelmiszerárak további csökkenését jósolja a következő néhány hónapra.
A növekvő műtrágyaköltségek súlyos kockázatot jelentenek
Bár enyhülőben van az ukrajnai háború miatt fenyegető élelmiszerválság, az energia ugrásszerű drágulása akadályozza az élelmiszerárak további csökkenését. Az energiahordozók drágulását a Covid-járvány utáni fellendülés, és az orosz-ukrán háború váltotta ki – írja a francia hírügynökség. A magas olajárak a szállítási költségeket növelik, az elszabadult árú földgáz pedig a műtrágyák gyártásának alapanyaga. – A műtrágyaárak 18 hónap alatt megháromszorozódtak, s nem tudom megjósolni, hogyan alakulnak a következő 18 hónapban - mondta Joel Jackson, a BMO Capital Markets műtrágyaelemzője egy júliusi elemzői konferencián az Egyesült Államokban.
Az európai gázárak 300 euró/megawattóra (MWh) fölé szöktek, szemben az elmúlt évtizedek átlagos 20 eurós árával, nagy problémával állunk szemben, mivel ez tarthatatlan az ammóniagyártók számára - mondta Nicolas Broutin, Európa legnagyobb műtrágyagyártójának, a norvég Yara francia leányvállalatának vezetője. A Yara csütörtökön jelentette be, hogy tovább csökkenti az ammónia európai termelését, amelyet a földgázból nyert hidrogén felhasználásával állítanak elő, és amely a műtrágyák nitrogénjét biztosítja. A cég csak 35 százalékát használja majd európai termelési kapacitásának.
Számos más európai gyártó is csökkentette vagy leállította a termelést. Bár a műtrágyák nem tartoznak a(z ukrajnai háborúja miatt Oroszország ellen elrendelt) nemzetközi szankciók hatálya alá, a gazdákat a műtrágyák egy másik fontos elemének, a káliumnak a hiánya is fenyegeti, mivel Oroszország és Fehéroroszország jelentős termelő. Joel Jackson, a BMO Capital Markets munkatársa szerint a gyártók attól tartanak, hogy a magas árak a műtrágya használatának csökkentésére vagy megszüntetésére késztetik a gazdákat. "Ezt már most látjuk Európa-szerte" - mondta Nicolas Broutin, a Yara munkatársa.
A franciaországi székhelyű CyclOpe árukutató cég szerint a műtrágyák árának emelkedése és végül felhasználásuk csökkenése 2023-24-ben érezteti majd hatását. A gazdálkodók megpróbálják majd a magasabb műtrágyaköltségeket áthárítani a fogyasztókra, ami az élelmiszerárak növekedését eredményezi. Eközben a műtrágya használatának csökkenése alacsonyabb terméshozamot és termést eredményez, ami szintén az élelmiszerárak emelkedését fogja eredményezni. A CyclOpe különösen Afrikában számít a termelés jelentős csökkenésére, ahol a gazdák és a fogyasztók egyaránt érzékenyebbek az árakra.