Fideszes csörte Egerben: a közgyűlés szembement a városvezetés terveivel azért a 9 milliárd forintnyi uniós pénzért, ami még a kanyarban sincs

Nem ugyanarra akarnak kilencmilliárd forintot elkölteni. Ráadásul a keretösszeg még nem áll rendelkezésre, a kormány ugyanis nem kötött megállapodást az Európai Unióval.

Egernek, miként a többi megyei jogú városnak idén augusztus 31-ig kellene beadnia a kormány felé a Település-fejlesztési stratégiát, amely tartalmazza, milyen beruházásokat terveznek az uniós TOP-pályázatokból. Ilyen forrásból 9 milliárd forintra számít a város, Mirkóczki Ádám polgármester lapunknak elmondott szavai szerint pedig már egy éve folyik a tervezés arról, hogyan hasznosítsák legjobban ezt az összeget.

Benyújtottak egy tervezetet a júniusi közgyűlésre, ám az ülés előtti nap Oroján Sándor, a Fidesz-frakcióvezetője egy 60 oldalas módosító javaslattal élt, máshová helyezve a hangsúlyokat a fejlesztésben. Végül a közgyűlés szembement a városvezetés terveivel, s egy olyan fejlesztési csomagot fogadott el, amely a bal s a jobboldali frakciók utólag írásban benyújtott, illetve a közgyűlésen elhangzott javaslatait vette figyelembe. Erre reagált úgy Facebook-oldalán Pajtók Gábor fideszes országgyűlési képviselő, választókerületi elnök, volt kormányhivatal-vezető – aki a hét elején a lehetséges fejlesztésekről tárgyalt a város volt jobbikos polgármesterével -, hogy Oroján Sándor szerinte elvtelen paktumot kötött az MSZP-s önkormányzati képviselővel, Mirkóczki Zitával, elárulva a választópolgárokat. Oroján Sándor erre úgy válaszolt: Pajtók Gábor a döntések előkészítéséről inkább a fideszes frakció tagjaival egyeztessen, a nézeteltéréseiket pedig ne a nyilvánosság előtt vitassák meg.

Mirkóczki Ádám szerint a korábbi tervek egyik hangsúlyos eleme volt, hogy a régóta üresen álló egri mezőgazdasági szakközépiskola épületét átadják az egyháznak kollégiumi célokra, s ennek fejében az egyház majd a városnak adná oda a volt laktanyaépületet. Igaz, ez utóbbi még nincs is az egyház tulajdonában, de úgy kalkuláltak, hogy az állam azt majd az egri érsekségnek adja, és így létrejöhet a csereügylet. Ezt ”fúrta meg” az állítólagos fideszes-baloldali ármány, amikor megszavazta, hogy a volt iskolaépületből inkább bérlakásos Fecskeházat alakítsanak ki fiatalok számára. A polgármester szerint erre nincs négymilliárd forint a keretben, ráadásul oktatási épületet nem is lehet egyéb célokra használni.

A másik neuralgikus pont az egri „Rossz-templom” sorsa, ahová az önkormányzati tagok egy modern művészeti központot álmodtak, 650 millió forintot szánva rá. - Ez Mirkóczki Zita szívügye, amihez megnyerte a fideszesek szavazatát, de az épület tervezett funkcióját ma is ellátja a városban a Kepes Központ, nincs szükség újabb művészeti intézményre – mondta lapunknak Mirkóczki Ádám.

Megkérdeztük, arra vajon szükség van-e, hogy 800 millió forintért újítsanak fel egy játszóteret az Érsekkertben, miként azt ők javasolták, mire azt válaszolta: a fideszes országgyűlési képviselő vázolta ezt az ötletet, amivel a maga részéről egyetértett, s itt nemcsak játszótérről, hanem mosdók és egyéb kiszolgáló helyiségek kialakításáról is szó van.

Mirkóczki Zita, az MSZP egri elnöke, önkormányzati képviselő (aki a polgármesterrel csak távoli rokonságban áll, s nem ápolják a családi kapcsolatot – a szerk.) szerint a fideszes országgyűlési képviselőnek elsősorban a Fidesz frakció tagjait kellett volna meggyőznie az elképzeléseiről és nem a polgármestert, akkor most nem állna elő az a faramuci helyzet, hogy nyílt színen vitatkoznak össze jobboldali politikusok. Hozzátette: Pajtók Gábornak országgyűlési képviselőként és fideszes választókerületi elnökként nincs semmilyen jogköre arra, hogy megszabja, mire költse a város az uniós forrásokat, ezt egyedül a képviselő-testület döntheti el. A tervezetüket a megyei közgyűlés szakbizottsága is jóváhagyta egy 200 millió forintos módosítás után. Ráadásul – tette hozzá – ez a 9 milliárdos keretösszeg, amely a 2021-2027 közötti fejlesztésekről szól, még nem áll rendelkezésre, a kormány ugyanis nem kötött megállapodást az Európai Unióval, így elképzelhető, hogy olyan dolgokról ábrándoznak, amelyek pénzhiány miatt később nem fognak megvalósulni. Ennek ellenére a városnak a tervek szintjén is olyan dolgokra kell költeni a pénzt, ami hasznos az itt élőknek: fiatalok bérlakására, megújuló energiákra és igen, kultúrára is.