Erősen árnyalja a daganatos betegek járvány alatti kiváló ellátásáról szóló korábbi magabiztos miniszteri nyilatkozatokat egy friss tanulmány. Kásler Miklós egykori humántárcavezető még tavaly októberben, az Életközelben című videoriportban azt állította: „egy beteg sem maradt ellátatlanul a járvány alatt.” Ezzel szemben a minap megjelent friss adatok igazolják: a daganatos betegek ellátása a járványkezdetén 10-20 százalékkal esett vissza és azóta sem sikerült visszaállni a járvány előtti időszakra.
„A COVID-19 világjárvány hatása a daganatos betegek ellátására” – ezzel a címmel jelent meg a Népegészségügy legújabb, idei első számában egy tanulmány, amelyet nyolc szerző – Mayer Balázs, Tóth Manna, Csanádi Marcell, Zemplényi Antal, Fedgyas-Freyler Petra, Oross-Bécsi Rita, Elek Péter, Szécsényi-Nagy Balázs – jegyez. Azt vizsgálták, hogy a járványnak a három legnagyobb daganat-típusban (tüdő-, az emlő-, valamint a vastag- és a végbélrák) milyen hatása volt a kezelésekre.
A tanulmány egyértelműen igazolja, hogy mindhárom kezeléstípusban csökkent az ellátás.
Leginkább a műtétek maradtak el: így például mintegy 40 százalékkal a tüdő-, 12 százalékkal az emlő-, és 20,5 százalékkal a vastag- és végbéldaganatos kevesebb beteget operáltak meg a járvány első másfél éve alatt, mint az azt megelőző években. Ugyan kisebb mértékben mint a műtétek, de csökkent a sugár-, illetve a kemoterápiás kezelések száma is. Míg az utóbbi ellátásban csak néhány (4,3, 4,1, 3,8) százalékkal maradtak el a terápiák, addig a sugárkezeléseknél (22,3, 15,8, 28,3) százalékkal.
Az esetszám és a kezelések visszaesésének arányában a három daganattípus vonatkozásában is eltérések mutatkoznak. A tüdődaganat-műtétek esetében az erősebb visszaesést magyarázhatja, hogy különösen nehezített volt a gyanú kivizsgálása (például a bronchoszkópiához negatív COVID-19 teszteredményre volt szükség). További nehezítő tényező lehetett, hogy a tüdődaganat ellátásának kapacitása szűkült, mivel a pulmonológiai osztályok tevékenységét a COVID-19 betegek ellátása dominálta. Így például az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet tevékenységét teljes egészében koronavírus-ellátásra rendezték be.
A szerzők jelezték: a COVID-19 világjárvány elleni intézkedések miatt nemcsak a feltételezett új daganatos betegek, hanem a már diagnosztizált, kezelés alatt álló páciensek is számos nehézséggel néztek szembe. Így például a szűrések időleges felfüggesztése és a terápia megkezdésének késedelmén kívül, olykor-olykor meg is szakadt az ellátásuk. Ezeket a problémákat az ellátás időről-időre való újraszervezésével csak részben sikerült megoldani.
Az eredmények megfelelő kontextusba helyezéséhez fontos figyelembe venni, hogy a műtétet jellemzően még a rák korai stádiumában alkalmazzák kezelésként. Vagyis operációra leginkább akkor van esélye a betegnek, ha még időben felfedezik a daganatot, vagy az egyéb kezelések hatására műthetővé válik. Ezzel együtt is a kemoterápiához képest jelentősen nagyobb arányú műtétszám-visszaesés azzal magyarázható, hogy a kezelt betegek átlagosan a betegségük későbbi stádiumában voltak és nem volt már lehetőség a műtétre; vagy valamilyen okból akadályozott volt annak elvégzése. A szerzők azt írták: az előbbiből előrehaladottabb állapotban történő felfedezésekre következtethetünk, ugyanis a már rendszerben lévő daganatos betegek ellátását az intézkedések nem korlátozták. Így az ő számuk feltételezhetően kisebb mértékben változott.
A terápiás arányok változásának hátterében több tényező is állhat. A sugárterápiás kezelések esetében radiológusok terhelése kiemelten magas volt a COVID-19 diagnosztika során, amelyhez CT-t használtak, így ez korlátozhatta a sugárterápia tervezéséhez szükséges képalkotó vizsgálatokat. A műtétek számának visszaesése vélhetően az új betegek számának csökkenésére vezethető vissza elsősorban.
Ennek feltételezett oka – az emlőrák esetében a szűrések számának csökkenésén túl –, hogy a betegség kivizsgálásának ideje is megnyúlhatott, mert egyrészt a kivizsgálásban résztvevő orvosok egy hányada más, a covid-dal összefüggő ellátásra volt beosztva, másrészt a kivizsgáláshoz szükséges folyamatos betegútmenedzsment is többször korlátokba ütközött.
Így például a betegek vélhetően maguk is kevésbé fordultak orvoshoz a járvány nagyobb hullámai alatt. Ezzel az esélyük is csökkent a még korai daganatos elváltozások felismerésére. Amikor pedig végül – a tünetek megjelenésével, erősödésével – orvoshoz fordultak, a betegségük már nem volt műthető állapotban, csak a kemoterápia jöhet szóba. A betegek sok esetben daganatgyanú esetén sem kérték a diagnózis pontosító vizsgálatokat, mert úgy hitték: nem végeznek műtéteket a járvány ideje alatt, noha az onkológiai műtétek még átmenetileg sem voltak felfüggesztve.
Korlátok a járvány alatt
Kásler Miklós egészségügyért felelős miniszter a vírus terjedésének megfékezését szolgáló intézkedései között 2020. március közepétől júniusig felfüggesztette a rákszűrési programokat. Egy évre rá, 2021 áprilisában pedig korlátozták a tervezhető műtéteket, az egynapos ellátásokat, bár az onkológiai ellátások ezek alól mentesültek.
