Az előttünk álló gazdasági válság nem vethető össze sem a 2008-as pénzügyi, sem a 2020-as Covid-válsággal. A mostani időszak alapvetően a nyersanyag-ellátási és az energiapiaci zavarokról szól; ezek okozzák azt az inflációs válságot, amelyet ma már a cégek és a lakosság is érzékel. Az infláció a Covid-válság idején kiosztott állami és jegybanki támogatások által túlpörgetett keresletből ered, miközben a kínálati oldalon szűkösség alakult ki nyersanyagokból, energiahordozókból és bizonyos mezőgazdasági termékekből – magyarázta egy hétfői sajtóbeszélgetésen Rajna Gábor, a K&H Bank üzleti divízió-vezetője. A Covid-válság idején a bank nagyvállalati konjunktúramutatója gyors bezuhanás után korrigált a kedvező hírek hatására, most ilyenről szó nincs. A nagyvállalati várakozások egyre gyorsuló ütemben, folyamatosan romlanak. A mutató még nem érte el a Covid idején tapasztalt mélypontot, de ez láthatóan be fog következni – tette hozzá a szakember.
A K&H Bank elemzői ennek ellenére (még) nem számolnak elhúzódó válsággal. A növekedés 2023-ra helyreállhat, de egyre nő az elhúzódó, tartós recesszióval számoló forgatókönyvek valószínűsége – mondta Németh Dávid, a bankcsoport vezető elemzője. A közgazdász az erőteljes első félévi növekedésnek köszönhetően az idei évben még a magyar gazdaság 5,8 százalékos növekedését várja, de az ütem jövőre 1 százalékra lassul. Az elemző szerint a jövő év első két negyedévében csökkenni fog a GDP, vagyis átmenetileg biztosan recesszióba kerülünk. Az alapforgatókönyv szerint 2024 már 3-3,5 százalékos növekedést hozhat.
Rövidtávon a magyar gazdaság növekedésére az energiaárak jelentenek kockázatot, bár a bank szerint a magyar gazdaság feltehetőleg nem fog gázhiánnyal küzdeni. Ez fenyegeti ugyanakkor a cseh, a lengyel és a német gazdaságot. Ha pedig ezekben az országokban egy-egy nagyobb cég vagy akár komplett szektor leáll az ellátási zavarok miatt, azt a magyar gazdaság is megérzi. Ezek a másodkörös hatások tovább rontják a növekedési lehetőségeinket.
A lakosságot elsősorban a rendkívül magas infláció terheli meg. A bank előrejelzése szerint az év végéig az árak legalább 20 százalékig emelkednek, de akár ennél magasabb infláció sem zárható ki az év utolsó hónapjában. Csökkenés csak 2023 első hónapjaiban várható. Éves átlagban így az idén 13,6, jövőre 13,2 százalékkal emelkedhetnek az árak, és csak 2024-re várható 4 százalék körüli pénzromlás. Ilyen magas infláció mellett hiába történtek az év elején jelentős béremelések – egyes ágazatokban ősszel is várható egy béremelési hullám –, az infláció megeszi azokat, így csökkenni fognak a reálkeresetek. Zsugorodó reáljövedelem mellett pedig a lakosság nem tehet mást, mint hogy visszafogja a fogyasztását, az pedig tovább fékezi a gazdasági növekedést.
A cégek ugyan már mérséklik a munkaerő-felvételt, ezért a munkanélküliségi ráta kis mértékű, gazdasági áganként eltérő emelkedésével lehet számolni, a Covid-válsághoz vagy a 2008 utáni évekhez hasonló, tömeges elbocsátásokra ugyanakkor nem számítanak a szakértők.
Németh Dávid úgy véli, a megugró inflációra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további drasztikus kamatemelésekkel reagál majd, így várakozásai alapján a jelenleg 10,75 százalékos jegybanki irányadó kamat 14 százalékra emelkedik. Ez a szint a jövő év első felében fennmarad, júniusban csökkentheti először a kamatot a jegybank. Ehhez azonban szükség lesz a forint árfolyamának stabilitására, aminek viszont az volna a feltétele, hogy a kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal az uniós normák és támogatások ügyében. A K&H elemzői – mint minden hazai és külföldi elemző – arra számítanak, hogy az alku megszületik, így Magyarország előbb-utóbb hozzáfér az uniós forrásokhoz. A megegyezésnek ugyanakkor eddig semmi jele nem látszik. Ha mégsem születne megállapodás, leminősíthetik a magyar gazdaságot, vagyis a költségvetés hiányát, a lejáró államadósságot a jelenleginél is magasabb kamatszintek mellett tudná finanszírozni a kormány. Ez újabb terheket rakna a büdzsére.
A megemelkedő kamatkörnyezet és a növekvő energiaárak a nagyvállalatok mozgásterét is beszűkítik a következő hónapokban. A banknál azzal számolnak, hogy még az igazán nagy hazai cégek között is lesznek olyanok, amelyek pénzügyileg nehéz helyzetbe kerülnek. A cégek fenntartják a beruházási aktivitásukat, ám az átalakul: az elsődleges cél az ellátási láncok lerövidítése lesz, és előtérbe kerülnek az energiahatékonyságot szolgáló beruházások. Ez egyrészt mérsékli a beruházások visszaesését, a tényleges hatékonyságot növelő innovációtól ugyanakkor elvonja a forrásokat.
Jól jön az Orbán-kormánynak az infláció, az árak elszabadulása miatt jócskán híznak a költségvetés áfabevételeiÁtmeneti vagy egyszeri juttatásokkal igyekeznek menteni az elinflálódó kereseteket a cégek