Ha a kormány által kiragasztott óriásplakátoknak csak a harmadát szemléletformálásra használták volna, akkor most az elsők között lennénk az uniós tagországok között a zero waste – hulladék semlegességhez vezető úton. Ehelyett a kormány még a Magyarország által is elfogadott uniós célok eléréséhez szükséges stratégia tervet sem dolgozta ki. A feladatot egyszerűen kiszervezte a MOL Zrt.-nek, amely 35 évre elnyerte a hulladékgazdálkodási koncessziót – vázolta helyzetet Tüttő Kata városüzemeltetési főpolgármester-helyettes a fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítése, a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás arányának növelése elnevezésű, még Tarlós István főpolgármestersége idején elindított, 14 milliárd forintos uniós projekt egyik utolsó elemének, Budapest új Logisztikai és Szolgáltató Központjának bemutatásakor.
Az egykori szeméttelepből leválasztott Ipacsfa utcai területen összesen több mint 7 milliárd forintból alakították ki a létesítményt, amelyből 4,9 milliárdot állt az unió, 1,8 milliárdot a terület biztosításával és ártalmatlanításával a fővárosi önkormányzat adott hozzá, míg a célgépeket a Budapest Közművek (BKM) Zrt. vásárolta meg 500 millióból. A most átadott Logisztikai és Szolgáltató Központ évente 110 000 tonna kommunális hulladék átrakását teszi lehetővé teljesen zárt, bűz- és pormentes technológiával, alacsony zajkibocsátás mellett. Ennek eredményeként egy tömörített hulladékot szállító gépjármű pótkocsival együtt akár két és fél, három kukásautó rakományát tudja környezetkímélőbb és a fővárosi közúthálózatot kevésbé terhelő módon a hulladékkezelés helyszínére eljuttatni. A telepen nagy kapacitású hulladékmosó és tömörítő berendezések működnek, valamint Budapest és a főváros által ellátott 10 agglomerációs település szemetét két napig képesek tárolni, ha valamiért elakad a szállítás, vagy leáll a hulladékégető. A központ emellett helyet ad egy új hulladékudvarnak is, ezzel már 18 lakossági hulladékudvar áll a budapestiek szolgálatában. A központ kialakítása nagyon fontos az ellátási szint növelése érdekében, miközben a csökkenti a külső tényezőktől való függőséget – sorolta a próbaüzemen sikeresen túljutott beruházással járó előnyöket Kiss Tibor, a BKM hulladékgazdálkodási főigazgatója.
A divízióvezető azt is elmondta, hogy az uniós projekt keretében elkészült létesítményfejlesztések, célgép, kukásautó beszerzések, illetve a hulladékudvarok kialakítása révén Budapest nagyon jól áll a hulladékkezeléssel hazai viszonylatban, de nem dőlhetnek hátra. Az unió azt várja a tagországoktól, hogy 2025-re a települési szilárd hulladék 50 százalékát 2040-re a 65 százalékát újrafeldolgozzák, a lerakás arányát pedig 10 százalékra szorítsák le.
– Az uniós céloktól egyelőre nagyon messze vagyunk. A textilhulladéknak például alig egy százalékát hasznosítják – hívta fel a figyelmet Tüttő Kata, aki nem túl optimista az uniós határidőket illetően. Mint mondta az elmúlt tíz év teljesen elveszett a körforgásos hulladékgazdálkodás szempontjából Magyarországon. Az önkormányzatoktól elvették a településen termelődő hulladék kezelésének jogát, miközben az állam nem biztosított forrásokat a hulladékfeldolgozás modernizálására, sőt még a stratégiai döntéseket sem hozta meg. Márpedig a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hulladékkezelés ott működik a legkörnyezetbarátabb és hatékonyabb módon, ahol az önkormányzatoké a feladat és a hozzá rendelt források is. Olaszországban, hogy ne egy skandináv államot említsünk, van olyan körzet, ahol a szemét 85 százalékát hasznosítják, nincs égető és lerakó sem. Ehhez képest Magyarországon a hulladék fele még mindig lerakókban köt ki.
Napi 150 kukás járat
A BKM FKF Hulladékgazdálkodási Divíziója, az ország egyik legjelentősebb hulladékgazdálkodási közszolgáltatójaként több, mint 960 ezer budapesti háztartás, közel 30 ezer gazdálkodó szervezet, valamint az agglomerációban további 150 ezer lakos hulladékát kezeli. Az FKF csak Budapesten évente mintegy 700 ezer tonna települési szilárd hulladékot gyűjt be a 3 hulladékszállítási üzemből kivonuló, jellemzően napi 150 járattal. Ebből közel 380 ezer tonnát a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben hasznosítanak. A létesítményben termelt hőenergia mintegy 76 ezer budapesti lakás távfűtés és használati melegvízét, míg a villamosenergia pedig több, mint 40 ezer átlagos budapesti háztartás éves áramigényét biztosítja. A fennmaradó hulladékot a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban kezelik és ártalmatlanítják.
