Rögtön hét egyetem is meghirdette az idén először induló, Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést, amit komoly reklámkampány is kísért, ennek ellenére a jelek szerint a hajmeresztően alacsony, 210 ezer forint körüli kezdő bérezés komoly visszatartó erő - írja az Eduline.
Az idei általános és pótfelvételi statisztikák szerint az osztatlan, tíz féléves képzésre összesen tizenhárman, az ennél jóval rövidebb mesterképzésre pedig huszonhatan jutottak be a természettudomány-környezettan tanári képzésre. Pedig a Z-szak elnevezést azért kapta, mert azzal népszerűsítették, hogy Z-generációra szabott módszerekkel, gyakorlatorientáltan oktatnak majd, s a hallgatók olyan, alapvető fontosságú témákról tanulhatnak majd részletesen, mint az ökológiai fenntarthatóság, emellett rendszeresen kimennek majd a természetbe, hogy így ismerjék meg a működését.
Az Eduline felidézi, hogy az ötéves tanárképzést elvégzők a tervek szerint biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt taníthatnak a felső tagozatosoknak, a középiskola kilencedik és tizedik évfolyamán pedig természettudományt. Meglehetősen barátiak voltak a felvételi feltételek is, bármilyen emelt szintű érettségit elfogadtak, ráadásul külön kiemelték, hogy humán beállítottságú diákokat is várnak.
Az új szak értelemszerűen az egyre súlyosabbá váló kémia-, fizika- és biológiatanár-hiányt igyekezett volna orvosolni, ennek ellenére már a jelentkezési számok is rettenetesen alacsonyak voltak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ötéves képzésére például összesen tizenhatan jelentkeztek, végül öten kerültek be. A Szegedi Tudományegyetem alapszakára kilencen felvételiztek, végül egyetlen hallgatót tudtak felvenni, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hat jelentkezőből hármat vett fel, a Nyíregyházi Egyetem pedig egyet. A Pannon Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen végül el sem indult a szak.
A szak mesterképzésként meghirdetett verzióját általános és pótfelvételivel együtt összesen huszonhatan kezdik majd el.
