„Önök semmivel sem jobbak, mint a kormány klímavészhelyzet ügyében. Nem csináltak semmit 2019 óta” - jelentette ki meglehetősen bizarrul Kovács Péter XVI. kerület fideszes polgármestere a szerdai rendkívüli közgyűlésen a főváros első energiacsomagjáról kibontakozott hosszadalmas vitában. A Fidesz-frakció tagjai ezután egymás után bizonygatták, hogy a kormány mennyi programot hirdetett a klímasemlegesség és az energiaválság kezelése érdekében. Az ellenzéki polgármesterek ezzel szemben azt hangoztatták, hogy az Orbán-kormány semmit sem tesz.
„Mindenkinek megvan a saját igazsága. Nekem is. Az én reggeleim mostanában azzal telnek, hogy megnézem, hol jár az áram és a gáz ára. Nagy számok és nehéz befogadni, mert ennyi pénz nincs is – vágott bele a válaszadásba Tüttő Kata városüzemeltetési főpolgármester-helyettes, majd hozzátette: „a fővárosi önkormányzat intézményei és cégei félmilliárd kilowattórát használnak fel évente, ami tavaly 25 milliárdba került, jövőre 250 milliárdba kerülne. A tervezett iparűzési adó az idén 170 milliárd forint, még ha túl is teljesülne, akkor is ott tartunk, hogy az áramszámlát se tudja kifizetni a város, nemhogy az egyéb számlákat. Ezt egyetlen intézmény, önkormányzat se tudja megoldani. Júniusban még a kormány azt állította, hogy a rezsicsökkentés örök, de a főváros már aggódott és partnereket, megoldási tervet készített. Elvégre a boltban sem kapható jó szándékra tej. Éppen ezért letettünk egy intézkedési tervet, amely érdemi energiamegtakarítást hozhat.”
Az elszálló energiaárak, illetve a rezsiernyő alól való kikerülés miatt rövid távon negyedével csökkentenék a fővárosi önkormányzat intézményeinek energiafelhasználását. Ennek részeként 2024-ig 19 ezer közterületi lámpába tesznek gazdaságosabb, LED-es égőket, míg 2025-től 30 ezer lámpát korszerűsítenének, ha megkapják a 28-30 milliárdos beruházás hitelfelvételéhez szükséges kormányengedélyt. A korszerűsítési programmal 130 nap közvilágítást takarítanának meg.
A többi önkormányzattól eltérően Budapest nem gondolkodik a közvilágítás korlátozásában, viszont a díszkivilágítás időtartamát korlátoznák: a téli időszakban este 9-10-ig, nyáron este 11-ig működne.
A főváros energetikai adatbázist készíti a saját teljes épületállományára, emellett 17 intézménynél indított vagy tervez energetikai korszerűsítést, amelyek révén 25 napnyi közvilágításnak megfelelő energia takarítható meg. Készül az energetikai adatbázis is, amelyben 300 fővárosi tulajdonú épület fogyasztási adatait gyűjtik össze. Ezenfelül arra utasították a fővárosi cégeket és intézményeket, hogy az idős és beteggondozást végző ellátók kivételével télen maximum 21 fokra fűtsék fel az épületeket, nyáron pedig legfeljebb 25 fokra hűtsék le.
Már egy fokos eltérés a hűtésnél 15 százalékos, a fűtésnél 6 százalékos megtakarítást eredményezhet.
Az M3-as metróvonal felújításának befejezése után évi 50 napnyi közvilágítási energiát takarít meg Budapest.
A hosszú távú tervek még merészebbek: 2030-ig 40 százalékkal csökkentenék Budapest károsanyag-kibocsátását. Ennek legfajsúlyosabb eleme az autóbusz korszerűsítés lenne. Az új buszok beszerzésével önmagában 6 százalékos energiamegtakarítás érhető el, míg a járművezetők környezetbarátabb vezetési stílusra való átállításával és az üzemanyagszondás flottakövető rendszer bevezetésével 2-3 százalékot spórolnának. A fentiekről szóló rendeletmódosításokat, illetve az intézkedési tervet megszavazta a közgyűlés.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a fővárosi védett területen lévő erdők tarvágásának tilalmáról szóló rendelettervezetet is. A tiltás a magántulajdonú erdőkre is érvényes.
A rendelet a városvezetés álláspontja szerint nem politikai akció, hanem védekezés azok ellen, akik jó üzletet szimatolva a tűzifában, nekiesnének a budapesti erdőknek. A Fidesz szerint ez felesleges, a kormány se engedné meg a védett erdők kivágását, de egyébként is nagyon csekély területre - 17 hektárra, a fővárosi erdőterületek 0,3 százalékára - terjed ki a fővárosi tilalom. Wintermantel Zsolt szerint erről nem is hozhatna rendeletet a fővárosi önkormányzat. Kiss Ambrus válaszában kiemelte, hogy egy jogszabály változtatással lehetővé tette az erdők tarvágását, majd a közfelháborodás láttán egy minisztériumi utasítás kiemelte ez alól az állami erdőket. A magánerdőkben azonban továbbra is lehetséges. Végül a Fidesz is megszavazta a rendeletet.
A fővárosi önkormányzat új rezsitámogatási rendszert vezet be október elsejével. A Hálózat Alapítványon keresztül indított új fővárosi rezsitámogatási programjában évi 48 ezer (havi 4000) forint támogatást kaphatnak a rászoruló gyermekesek, az ápolási díjon lévők, vagy más nehéz helyzetű családok, illetve a 100 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapó nyugdíjasok (összesen 13 jogcímen kapható támogatás), míg a 170 ezer forintnál alacsonyabb összegű juttatásban részesülők évi 24 ezer (havi 2000) forint támogatásra jogosultak, amelyet a villany, a gáz és a távhő számlájukból írnak le. A rendszer október elsejétől működik, alapvetően a kerületi önkormányzati irodákban lehet kérni. Nem kell hozzá külön igazolás, nem vizsgálják a háztartás jövedelmét és vagyonát, mindössze az egy oldalas adatlapot kell kitölteni a kérvényezőnek. A rezsitámogatási programba az előzetes számítások szerint 130-160 ezer háztartás kapcsolódhat be. Az évi 24-48 ezer forintos támogatást a távhő, a gáz és a villanyszámlából írják le. A program az igénylők számától függően várhatóan 1,2 milliárdba kerül. Kovács Péter kevesellte ezt az összeget, mondván az várt iparűzési adóbevétel többlet alig 5 százalékát költenék csak a rászorulók segítésére, így a Fidesz 10 százalékos keretet javasolt. A javaslatot egyhangúan támogatta a közgyűlés.
A főváros már nem is próbálja pótolni a IX. kerületi Knézich utcai ingatlan eladásával – melyben idősotthon is működik – megszűnő 50 férőhelyet, miközben már most 2900 idős ember vár idősotthoni bejutásra - vetette fel Kovács Péter, aki azt ajánlotta, hogy adják oda a kerületnek az egymilliárdos vételárat és akkor ők megépítik az idősotthont, amihez a kormánytól is várnak támogatást. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szellemesnek tartotta a felvetést, de közölte, hogy az ingatlan eladásából származó pénz kell a Gyulán lévő idősotthon bővítésére, a kormányhivatal ugyanis még az előző városvezetésnek előírta, hogy csökkentsék az egy szobára jutó idősek számát. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, aki korábban is tiltakozott az eladás ellen, most is ellene szavazott.
Bár a kisebb települések után már a nagyvárosok is sorra tárgyalóasztalhoz ülnek víziközmű-rendszereik ingyenes átadásáról az államnak – lásd Győr és Székesfehérvár – Budapest nem él a lehetőséggel. Mint ismeretes a Technológiai és Ipari Minisztérium augusztus elején egyeztetésre hívta az önkormányzati érdek-képviseleti szervezeteket és a nagyobb városokat a víziközmű szolgáltatók szorongatott helyzete okán. A várt állami támogatás bejelentése helyett azonban a tárca államtitkára közölte velük, hogy az elszálló energiaárak miatt veszteségessé váló cégek tőkepótlással juthatnak állami forráshoz, ám ehhez a szolgáltatók mögött álló helyi önkormányzatoknak ingyen át kell adniuk a teljes közművagyonukat az államnak. Ennek értéke országosan csaknem 1800 milliárd forint. Ebből Budapest vezetékrendszere és berendezései 400 milliárd forintot érnek. Ekkora vagyonról kellene lemondani Budapestnek az infrastruktúra megfelelő szintű működtetésére, illetve fejlesztésére vonatkozó garancia nélkül. Ennek különösen a korábban nem tapasztalt budai agglomerációs településeken jelentkező nyári vízhiány miatt van nagy jelentősége. Az ottani szolgáltató ugyanis állami cég, amelyet a Fővárosi Vízműveknek kellett végül kisegítenie. Másrészt Budapest esetében a jelenlegi törvényi keretek arra sem adnak lehetőséget, hogy a többi településhez hasonlatosan a vagyonátadással együtt az ellátási felelősséget is átruházzák, mivel azt a fővárosra vonatkozó speciális szabályozás önkormányzati feladatként rögzíti. A városvezetés ugyanakkor nem tagadja, hogy a vízművek jövő évi fizetőképességének fenntartását erősen veszélyezteti, hogy „jelenlegi energiapiaci turbulencia mellett a 2023. évi villamosenergia-beszerzésre elfogadható árszinten nem látszik lehetőség”. Erre egyébként az integrációs folyamatban való részvétel és a vízközművek ingyenes átadása se jelentene garanciát.
Éppen ezért a közgyűlés felkérte Karácsony Gergelyt, hogy kezdjen tárgyalásokat a kormánnyal a közműadó eltörléséről, illetve kérjen erre állami támogatást a rezsivédelmi alapból.
Az eddigiek ismeretében - lássuk be - kevés a remény arra, hogy a kormány meghallgatja a főpolgármester kérését. Igen meghökkentő módon a fenti előterjesztés kapcsán még csak egy rövidke szóváltás se kerekedett.
