Tanítanék Mozgalom;

- Gördülő polgári engedetlenséget hirdetett a Tanítanék Mozgalom

A terv az, hogy hetente egy meghatározott napon ne vegyék fel a munkát a pedagógusok.

- Az utóbbi tíz év a legalacsonyabb jövedelmű diplomás pályát hozta el nekünk. A növekvő árak mellett alig élünk meg a fizetésünkből, a parlamenti többség a használhatatlanságig korlátozta a sztrájkjogunkat, szankciókkal fenyegeti a polgári ellenálláshoz folyamodó pedagógusokat. Az a rendszer, ami a tanárokat megalázza, kizsigereli, szegénységbe taszítja, az igazsággal kapcsolatban félrevezeti a polgárokat, nem szolgálja a nemzet érdekét. Nem maradt más lehetőség, mint a polgári ellenállás - hangzott el a Tanítanék Mozgalom csütörtök délutáni, a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján. A fenti gondolatokat Tollner József, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanára idézte egyik kollégája leveléből, amelyet a nyáron a tantestület 59 tagja is aláírt. - Azóta ez a kollégám már külföldön tanít, a magyarországinál lényegesen nagyobb fizetésért - tette hozzá.

A sajtótájékoztatón bejelentették,

a Tanítanék szeptember 5-étől gördülő polgári engedetlenségi hullámot indít az iskolákban, mely keretében hetente egy meghatározott napon tagadnák meg a munkavégzést a pedagógusok.

Vagyis először jövő hét hétfőn, majd a következő héten kedden, az azt követő héten szerdán, és így tovább. A terv az, hogy ezeken a napokon délelőtt tíz órakor kezdjék meg a tanítást a megmozduláshoz csatlakozó tanárok, vagyis legalább a reggeli óráikat ne tartsák meg, így a tiltakozás kevesebb munkabérkieséssel jár, amit a Tanítanék az adományokból összegyűjtött sztrájkalapból vissza tud pótolni. Ettől függetlenül, akik vállalják, akár egész napra is megtagadhatják a munkát, ez a pedagógusokon, tantestületeken múlik.

Törley Katalin, a mozgalom egyik képviselője, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára elmondta,

náluk egyelőre a tantestület 40 százaléka tervezi, hogy jövő hétfőn egész nap nem tanítanak, és a következő hetekben is így folytatnák.

A tiltakozás legfőbb célja, hogy a kormány eltörölje a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó jogszabályokat (jelenleg sztrájk közben is meg kell tartani a tanórák felét, érettségiző osztályokban pedig minden órát, ami hatástalanná, láthatatlanná teszi a jogszerű munkabeszüntetést), az oktatásban dolgozók bérét pedig emeljék a diplomás átlagbér szintjére, első lépésként már egy idei jelentős béremeléssel.

- Arra kérjük kollégáinkat, hogy álljanak ki szakmai méltóságukért, szabadságukért a rossz, kártékony törvények ellen, s főként álljanak ki tanítványaikért, a gyerekekért. A hatalom képviselői pedig, akiket mi fizetünk meg busásan az adónkból, fejezzék be hol arrogáns, hol a sikerpropaganda cukormázától csöpögő, hazug kommunikációjukat és tegyék a dolgukat – fogalmazott Törley. Hozzátette: a pedagógusok több mint tíz százaléka hiányzik az ország minden pontján, több helyen lassan már nemcsak a minőségi oktatást, hanem a gyerekfelügyeletet sem tudják biztosítani. A tiltakozással kapcsolatban azt mondta, az leginkább egyéni és közösségi döntés, minden pedagógusközösség dolgozza ki a számára fenntartható és látványos, érzékelhető tiltakozási formát.

Megírtuk: a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium és a Széchenyi István Kéttannyelvű Általános Iskola tanári közül már csütörtökön többen polgári engedetlenségbe kezdtek, a tiltakozást pénteken is folytatják. 

Hiába szeretné az ellenzéki szavazótábor, hogy megdöntsék a rendszert, erre most nem képes az ellenzék, ahogy arra sem, hogy százezres tüntetéseket szervezzen – mondja Jámbor András parlamenti képviselő. Szerinte még a rezsiemelés sem vezet el az egységes társadalmi felzúduláshoz.