Bár összességében még 4,3 százalékos bővülést mért a kiskereskedelemben júliusban a KSH, a most közölt számokból az is látszik, hogy a vásárlók egyre inkább visszafogják költéseiket. A Covid-19 miatti lezárások és nyitvatartási korlátozások alatt még végig jól teljesítő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma tavaly júliushoz képest 2,9 százalékkal csökkent. Ebben nagy szerepet játszhatott, hogy az árstop ellenére az élelmiszerekért az idén júliusban már 27 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly. A margarin ekkor már 66, a kenyér 58, a sajt 53, száraztészta 49 százalékkal volt drágább, mint egy éve. A választások előtt kiosztott adóvisszatérítések, év eleji béremelések, egyszeri juttatások pedig már rég elolvadtak a rohamosan növekvő infláció miatt.
Az élelmiszerüzletek forgalmának visszaesését ellensúlyozta némiképp a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,2 százalékos bővülése, ám a vásárlók árérzékenységét mutató, beszédes adat, hogy
a legnagyobb mértékben, 14 százalékkal a használtcikk-üzletekben nőtt meg az eladások volumene. A kiskereskedelem összteljesítményét egyértelműen a benzinkutak forgalmának 27,6 százalékos növekedése húzta fel – vélhetően nem függetlenül a 480 forintos ársapkától.
Havi összehasonlításban ráadásul csak az üzemanyagforgalom tudott emelkedni, és ez meglehetősen rossz képet vetít előre, különösen, hogy ez a bővülés elsősorban az üzemanyagár-sapka átalakításának egyszeri forgalomnövelő hatása lehet. Sokan, akik magáncélból is használják a céges autót, már jóval magasabb áron tankolhattak augusztustól, így előrehozhatták az üzemanyagtankok feltöltését – mutatott rá Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője.
Az élelmiszer-kiskereskedelem eközben júniushoz képest 0,1 százalékkal zsugorodott, holott a nyugdíjasok júliusban kapták kézhez a nyugdíjkiegészítést. Miután ez sem volt elegendő ahhoz, hogy fellendüljön az élelmiszerüzletek forgalma,
kijelenthető, hogy az egyre emelkedő árak egyre inkább visszafogják a háztartások fogyasztását
– fogalmazott Virovácz Péter. Megjegyezte: a nem élelmiszer jellegű üzletekben az előző hónaphoz képest 0,25 százalékkal csökkent a forgalom, pedig a háztartások a hírek szerint megrohanták az üzleteket, hogy lecseréljék a nem energiahatékony műszaki cikkeket, és az alternatív fűtési eszközök iránti kereslet is megugrott.
A mögöttes folyamatokban és a részletes adatokban már látszik a fogyasztás erőteljes fékeződése, a lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz – összegezte az elemző. Szerinte a következő hónapokban a költségvetési szigorítások - a rezsicsökkentés és a kata átalakítása - tovább erősíthetik ezt, s emiatt egyértelműen megnőtt annak a valószínűsége, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben már csökkenjen a július-szeptemberi időszakban.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szintén úgy véli: a júliusi kiskereskedelmi adatok alapján már felsejlenek az év második felére prognosztizált lassulás jelei. A bérnövekedés és az év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljes bővülését eredményezték az év első felében, így az első hét hónapban még 9,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom. Az év második felében azonban markáns fékezésre számíthatunk. Az extraprofitadók áthárítása, a hatósági üzemanyag- és rezsiárak részleges kivezetése, a jövedékiadó-emelés és lényeges adóügyi változások, az év eleji transzferek kifutása, és az elmúlt 25 év legmagasabb inflációja masszívan csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.
Kevesebben tudnak félretenni, mint tavaly
Bár a bérek az utóbbi években jelentősen emelkedtek, a fizetés nélkül áthidalhatónak látott idő nem nőtt ezzel párhuzamosan. A K&H biztos jövő felmérése szerint a 30-59 éves korosztály több, mint harmada csupán egy hónapig tudná fedezni kiadásait, ha nem kapna fizetést. A reprezentatív kutatás szerint most átlagosan 7 hónapra elegendő a spórolt pénz, csakúgy, mint 2019-2021 között. Egy hónappal több időt tudtak volna viszont kihúzni a megkérdezettek 2017-ben, míg 2018-ban egy hónappal kevesebbet. Az idei, 7 hónapos átlagot az az 5 százalék húzza fel, aki akár 2 évig is meg tudna élni fizetés nélkül, miközben a megkérdezettek majdnem negyede 3 hónapot, 14-14 százalékuk pedig 6 hónapot, illetve 1 évet vészelne át a keresete hiányában is. A kutatásból az is kiderült, hogy a 30-59 éves korosztály negyede nem tud vagy nem szokott félretenni pénzt, ami jelentős növekedés tavalyhoz képest, amikor még csak a megkérdezettek 18,4 százaléka nyilatkozott így.
