Gyakorlatilag megszűnt az idén a makói hagymatermesztés – írja a Magyar Nemzet.
Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke a lapnak nyilatkozva azt mondta:
míg húsz évvel korábban Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, az idén húsz-harminc hektárra szűkült a makói hagyma területe.
Ennek oka főként arra vezethető vissza, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt, az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársak. Fekete szerint az olaszok élen járnak a hagymatermesztésben, a vízgazdálkodás, a termesztéstechnológia és a tárolás is professzionális szintre jutott az elmúlt években. Összehasonlításként megemlítette, hogy míg a hazai körülmények között a magról vetett hagyma hektáronként 250-300 mázsás termést tud produkálni, az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma akár a 700-800 mázsás hozamot is elérheti.
Az aszály is súlyos veszteséget okozott, az ország déli részén egyes területeken az elvárható mennyiség felét elvitte a szárazság. A szakember szerint az eső nagyon későn érkezett, ami a vöröshagyma esetében végzetes következményekkel jár, mindazonáltal a fokhagymánál is súlyos károk keletkeztek. Fekete János elmondása szerint a szárazság 20-50 százalékos hozamveszteséget okoz.
A szervezet elnöke szerint a megfelelő vízgazdálkodáshoz szükséges feltételek kiépítése nélkül nincs jövője a magyar hagymának. A termelőkben azonban még van ambíció, így ha a déli régiókban meglenne a földek öntözéséhez szükséges infrastruktúra, azok is újra megjelennének az ágazatban, akik két-három éve már feladták a hagymatermesztést.
Az idei hagymatermesztésre azonban nem csak a magyarországi gazdák panaszkodnak, az egész Európát sújtó aszály miatt számos helyen arról számolnak be a termelők, hogy nem megfelelő a hagyma növekedése, a nyári betakarítású, magról vetett hagyma mennyisége elmarad az előző években tapasztalttól.