Európai Unió;Olaszország;pártok;parlamenti választás;helyreállítási alap;Giorgia Meloni;

2022-09-07 19:33:00

Ha jön az olasz szélsőjobb, elkerülhetetlen lesz a Brüsszel-Róma csörte

Bár Giorgia Meloni, a jobboldali populista Olasz Testvérek (FdI) vezetője többször igyekezett biztosítani az uniós partnereket arról, hogy országa nem tér le az európai útról, minden jel szerint  nehéz lesz elkerülnie a konfrontációt az Európai Bizottsággal, ha a szeptember végi olasz választásokat az FdI vezette jobboldal nyeri.

Meloni, akinek a legnagyobb az esélye arra, hogy hazája következő miniszterelnöke legyen, azt ígérte a választóknak, hogy győzelme esetén módosítja Olaszország nemrég elfogadott uniós nemzeti gazdaságélénkítési tervét, és a pénzt a fogyasztók energiaszámláinak csökkentésére fordítja. Az uniós helyreállítási alapból származó pénz felhasználását az Európai Bizottság szigorú feltételekhez köti, s egy sor reform elfogadását várja el. A még hivatalban lévő Mario Draghi miniszterelnökként legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy teljesítse az EU elvárásait, és hazája a menetrend szerint jusson hozzá a közel 200 milliárd eurós összeg (mintegy 80 ezer milliárd forint) újabb és újabb részleteihez.

Meloni viszont módosítaná az Európai Unióval kötött megállapodást, ami akár azt is eredményezheti, hogy leáll vagy lelassul a támogatások kifizetése, ami súlyos gazdasági és pénzügyi következményekkel járhat a hatalmas államadósságot maga előtt görgető állam számára. Nem eretnekség azt mondani, hogy a nemzeti helyreállítási tervet lehet tökéletesíteni: ezt az előírások sem tiltják – érvelt az FdI vezetője. Legnagyobb riválisa, Enrico Letta, a balközép Demokrata Párt (PD) vezetője  viszont nem ért egyet a gazdaságélénkítési terv módosításával. Erről lehet ugyan vitát nyitni – mondta –, de elutasítja az újratárgyalás ötletét. – Ha konfrontációba kerülnénk, nem csak pénzt veszítenénk, hanem a jövőképünket is – jelentette ki.

Egy bizottsági szóvivő az Euractiv hírportálnak elmondta: az uniós finanszírozás célja „a határokon átívelő, illetve a nemzeti infrastruktúrák, valamint az energetikai projektek és reformok összehangolt tervezésének és finanszírozásának támogatása”. Hozzátette, a testület iránymutatást is kiadott a tagállamok számára arról, miként módosíthatják ezeket a terveket, a REPowerEU-tervben szereplő intézkedések célja az energiamegtakarítás, az energiaellátás diverzifikálása, valamint a megújuló energiaforrások gyorsított bevezetése a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére a háztartásokban, az iparban és az energiatermelésben.

Egy másik uniós forrás világossá tette, hogy a gazdaságélénkítési tervnek a REPowerEU stratégiához való átigazítása semmiképpen sem jelenti azt, hogy ezt a pénzt az energiaszámlák kiegyenlítésére lehetne felhasználni. Ő szintén azt hangsúlyozta, hogy ezek az uniós alapok az infrastruktúra fejlesztésére és az európai zöld átmenet gyorsítására irányulnak, amelynek végső célja az Oroszországtól való energiafüggőség minimalizálása.