Olaf Scholz nem számít „népfelkelésre” az őszi és téli hónapokban az energiaválság miatt. A német kancellár ezt a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, szerdán megjelent interjújában fejtette ki. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy fokozatosan csökkentik az áram árát, hozzátette azonban, hogy a gázzal nehezebb a helyzet.
Oroszország riadalmat okozott Németországban azzal, hogy leállította a gázszállítást az Északi Áramlat-1 vezetéken, bár derült égből villámcsapásnak sem lehet nevezni a döntést. Csakhogy a Kreml ezzel a saját lábába lő, mert teljesen elvágja magát a német piactól. Erre utalnak a német kormány egyik legnépszerűbb tagja, Robert Habeck gazdasági miniszter szavai, aki kijelentette, a német energiaellátást érintő terveiben már „nem szerepel” az orosz gáz. Mint fogalmazott, Oroszországból csak „a hazugságok” érkeznek megbízhatóan.
Csakhogy az orosz gázról való leválás nem megy egyik napról a másikra, ezért Olaf Scholz kancellár kabinetje vészmegoldásokat dolgozott ki, a koalíción belül azonban nincs egyetértés ezekről. Két atomerőmű 2023 áprilisáig tartalékként a hálózaton marad, hogy áramot szolgáltasson, közölte a hét elején Robert Habeck. Ez látszólag meglepő egy zöldpárti politikustól, hiszen a környezetvédők követelték leghatározottabban a szakítást a nukleáris energiával, most azonban nincs jobb megoldás. A tervek szerint a baden-württembergi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 erőmű 2023. április közepéig termel áramot, a harmadik emslandi erőmű viszont a tervek szerint december 31-én teljesen leáll.
A gazdasági tárca szerint
a két tartalék atomerőmű a villamosenergia-hálózat bizonyos stresszhelyzeteiben képes lenne biztosítani, hogy zavartalan maradjon az energiaellátás.
Habeck azonban azt is hozzátette, az atomenergia továbbra is magas kockázatot jelent és a radioaktív nukleáris hulladék a következő generációkra nézve is veszélyt jelent. Ezért az atomerőművek élethosszig való meghosszabbítása szóba sem jöhet, vélekedett Habeck. A kormány tehát kiáll az atomenergia fokozatos kivonása mellett. Hasonlóképpen vélekedik Saskia Esken, az SPD társelnöke.
Egyelőre megjósolhatatlan, miként alakul télen az energiahelyzet. A német gáztározók feltöltése a tervezettnél gyorsabban halad, de ez még önmagában nem garancia semmire. A német kormány nem számít válsághelyzetre az energiaellátás tekintetében, de semmit sem lehet kizárni. Az atomerőművek azonban csak korlátozott segítséget nyújthatnak egy kritikus helyzetben. A hálózatüzemeltetők ezért további intézkedéseket is javasolnak. Úgy vélik,
lehetővé kell tenni, hogy a nagy villamosenergia-fogyasztók – főként a gyárakról van szó – kompenzációért cserébe lemondjanak a villamos energiáról.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió megindítása után Németországban mind többen követelték az atomerőművek élettartamának meghosszabbítását. A berlini kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális FDP is emellett kampányolt. S azóta sem változott a politikai erő véleménye, Christian Lindner, a párt elnöke, ezért nem ért egyet Habeck terveivel. A szövetségi pénzügyminiszter a három még működő atomerőmű élettartamának meghosszabbítására szólított fel.
„A józan ész kérdése, hogy most minden klímasemleges kilowattórát engedélyezzünk”
– írta a Twitteren Johannes Vogel, az FDP frakcióigazgatója.
Ami az ellenzéki uniópártok energiával kapcsolatos elképzeléseit illeti, Friedrich Merz, a CDU elnöke szerint „most nincs értelme tartalékról, készenléti műveletekről vagy hasonlóról beszélni”. Szerinte nincs más megoldás, a három erőműnek továbbra is teljes kapacitással kell működnie. Úgy véli, a nukleáris létesítményeket még legalább három-négy évig a hálózaton kell tartani mindaddig, amíg „magunk mögött hagyjuk a válságot." A CDU/CSU frakcióvezető-helyettese, Jens Spahn is kritikusan nyilatkozott Habeck bejelentéséről. "Ez a három atomerőmű biztonságos, megbízható és megfizethető energiát, áramot biztosíthatna Németország számára ebben a válságban. És legalább a következő két télen ezekre kell hagyatkoznunk” – fejtette ki a CDU politikusa. Egy biztos, Németország energiaügyi szempontból nehéz időszak elé néz.
Nem az a kérdés, lesz-e recesszió, hanem az, hogy mikor
A legnagyobb kérdés az, a továbbiakban milyen hatást gyakorol az energiaválság a német gazdaságra. Számos közgazdász szerint aligha kerülhető el a recesszió. Sebastian Dullien, a Hans Böckler Alapítvány Makrogazdasági Politikai Intézetének (IMK) igazgatója a Tagesschau honlapjának elmondta, lefelé haladó spirálba kerül a gazdaság a recesszió esetén, vagyis miközben a gazdasági teljesítmény csökken, visszaesnek a jövedelmek, a munkanélküliség viszont nő. Egy gazdaság akkor kerül úgynevezett technikai recesszióba, ha a bruttó hazai termék (GDP) két egymást követő negyedévben zsugorodik. Az ukrajnai háború következményei ellenére a német gazdaság a második negyedévben még növekedett: áprilistól júniusig a GDP 0,1 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest. A harmadik negyedévben azonban már a GDP csökkenése várható – jósolta múlt héten a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW). "Sajnos egyre valószínűbbé válik, hogy magas inflációval egyidejűleg recessziót élünk át" – mutatott rá Guido Baldi, a DIW gazdasági szakértője.
Hasonlóképpen vélekedik Jens Südekum, a Heinrich Heine Egyetem Düsseldorfi Versenygazdasági Intézetének (DICE) nemzetközi közgazdász professzora. Úgy vélte, „jelenleg már nem az a kérdés, hogy várható-e recesszió, hanem az, hogy milyen súlyos lesz”. A szövetségi gazdasági minisztérium tudományos tanácsadó testületének tagja szerint a recesszió akkor lenne elkerülhető, ha Ukrajnában tűzszünet lenne, és Oroszország ismét szállítana a gázt Németországba. Erre azonban a jelenlegi politikai helyzetben nincs esély. Kérdés azonban, hogy a visszaesés már a mostani negyedévben megkezdődik-e. „Idén nyáron németek milliói nyaralt és költötte a pénzét” – fejtette ki az IMK szakértője. Ez talán elegendő ahhoz, hogy tompítsa a magas energiaárak negatív hatásait. A koronavírus-járvány idején a németek a fogyasztási lehetőségek hiánya miatt jelentős összegeket takarítottak meg. A Bundesbank szerint a németek bankbetétei 2020 áprilisától 2021 márciusáig 70 milliárd euróval nőttek. "Valójában ennek a pénznek apránként vissza kellett volna kerülnie a gazdaságba, ami fellendülést biztosított volna. Most azonban megjelent az energiaár-sokk, így a megtakarítások nagyrészt eltűntek" - magyarázza a közgazdász.
Az exportorientált német gazdaságot a világgazdaság visszaesése is sújtja. A DIW szerint az ukrajnai háború, az ellátási útvonalak korlátozása, a gyengén muzsikáló világgazdaság és az ebből fakadó bizonytalanság csökkenti a beérkező megrendeléseket, akadályozza a termelési folyamatokat, emellett Németországban egyre nagyobb a félelem az energiaellátás összeomlása miatt. Bár a gáztározók feltöltése jól áll, egy kemény tél esetén a tartalék hamar kimerül.