;

kiállítás;Szentendre;

- Előre a múltba

Egy múltba visszanéző alkotó legújabb munkáit mutatja be a Szentendrei Képtár IKON kiállítótere. Fridvalszki Márk Szellemek találkozása című tárlatának képi motívumai egyszerre idézik meg neves szentendrei elődök: Deim Pál, Korniss Dezső, Vajda Júlia műveit és utalnak egy lehetséges jövőre.

Akik most találkoznak először Fridvalszki Márk, Berlinben élő alkotó munkásságával, azoknak a tárlathoz mellékelt kicsiny prospektusban olvasható interjútöredék remek támpontot ad a képek értelmezéséhez. A Király Péter szerző által kérdezett művészt elmondása szerint történelmi fordulópontok, kezdőpontok, az eredeti, az ős mozgató, a motivációnak, reakciónak az autentikus formái foglalkoztatják. „Az érdeklődésem tekintetében tehát egy univerzális és ontológiai perspektíva foglalkoztat, és ezek hatásai és vonatkozásai a jelenre és jövőre nézve – nyilatkozza magáról Fridvalszki, majd így folytatja: „A legtöbb esetben ezeket a történéseket sem időben, sem térben, tehát személyesen nem éltem meg. Az ebből adódó hiányokat úgy próbálom áthidalni, hogy olvasok, kutatok… Kulturális és művészeti termékek segítségével próbálom megérteni és átélni a ’Zeitgeist’-et. Ugyanakkor letagadhatatlan az a közép-kelet-európai szűrő, amin keresztül a világot szemlélem, és ami vizuálisan és konceptuálisan is tetten érhető a munkáimon.”

A fenti gondolatok kiválóan összefoglalják Fridvalszki Márk művészetének mibenlétét, aki előbb a bécsi Iparművészeti Egyetemen tanult, majd 2011-ben ugyanott a Képzőművészeti Akadémián szerezte meg diplomáját. Frissen végzett alkotóként Lipcsében vett részt posztgraduális mesterképzésen, 2014 óta pedig a Technologie und das Unheimliche elnevezésű kiadói projekt és művészeti kollektíva alapítója és grafikus szerkesztője.

Munkái széles skálán mozognak: installációkat, szobrokat készít, de dolgozik gouache-val és olajjal, szitanyomatok, sőt, hangistallációk is fémjelzik pályáját. Habár merőben eltérő műfajokhoz nyúl, művei a legtöbb esetben alacsony felbontású úgynevezett entrópikus digitális képek, screenshotok, amelyeket az internetről „sajátít ki”, hogy aztán analóg célokra használja fel őket. A már említett médiumok mindegyike azt a cél szolgálja, hogy alkalmazásukkal Fridvalszki Márk komplex, átfogó hangulatot teremtsen kiállításain.

Mostani tárlatán legújabb festményei, a Ferenczy Múzeum Centrum gyűjteményének válogatott képei, a múzeummal közösen készített szitanyomat-sorozat és egy hanginstalláció kapott helyet. Kehely, női test és hullám forma, körök, körcikkelyek és téglalapok kavalkádja bontakozik ki a műveken, amelyeknek színkontrasztja és képi világa sokszor valóban a szentendrei elődökből merítkezik. Elég megpillantani a legbelső terem darabjait, hogy eszünkbe jusson Barcsay Jenő, Deim Pál, Korniss Dezső és Vajda Júlia konstruktív-szürrealista szemlélete.

Fridvalszki Márk kollázsszerűen építkező archeo-futurisztikus munkái a késő modernizmus formakészletéből, a kora 90-es évek szubkultúráiból inspirálódnak. Elveszett jövőképek nyomait tárja fel, hogy a kisajátított motívumok újjáélesztésével egy lehetséges jövőképet alkosson. Mindemellett a zene, a 1920-as és 1960-as évek között virágkorát élő dzsessz is hatással van Fridvalszki munkásságra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Cím nélkül 2022 elnevezésű szitanyomata, amelyen egy fekete férfi fényképe alatt fekete betűkkel olvashatjuk: Mi a jazz?, utalva Gonda János jazztörténetére, illetve azok a további alkotások, amelyeken Pharoah Sanders amerikai dzsessz szaxofonista 1969-ben kiadott Karma lemezéről is olvashatunk szövegeket.

Ahogyan ez a világszerte nagy népszerűségnek örvendő zenei stílus, úgy a csillagászat is megihlette Fridvalszki művészetét. A vörösen ízzó ellipszisek és körök például magát a napot, vagy távolban lévő exbolygók, fehér és vörös törpék képét elevenítik fel, amint azt a Still High (2021) vagy a Two Suns I. II. (2022) című műveken láthatjuk.

Legyen szó zenéről, csillagászatról, letűnt modernista motívumokról, Fridvalszki Márk kiállított képeivel mégis a jövő felé kacsint, amely mint azt egyik szitanyomata hirdeti: „oda kint van és tart valahová”. Bár jelenünk szürkeségéből visszatekintve eltűnni látszik, de a korábbi korok ötleteiből, gondolataiból talán újraépíthető egy jövőkoncepció. „Az a kollektívan és tágan értelmezett jövő-koncepció, ami tart valahová, lehetőség szerint és metaforikus értelemben „előre és felfelé”-véli Fridvalszki, a Szellemek találkozása pedig erre enged rávilágítani.

Infó

Fridvalszki Márk: Szellemek találkozása Szentendrei Képtár IKON kiállítótér, Nyitva: szeptember 18-ig

FRIDVALSZKI MÁRK

2013 óta aktív kiállító. Itthon olyan intézmények „karolták fel”, mint az Art + Text Gallery, a Horizont Galéria vagy az Artkartell Projectspace, külföldön a prágai Karlin Studios, a berlini Rosa-Luxemburg Platz, a broni-i Gallery TIC kiállítóhelyek jelzik egyéni bemutatkozásainak állomásait. Európa-szerte számos csoportos kiállításra (ISKRA DELTA, 34th Ljubljana Biennale of Graphic Arts, MGLC, Ljubljana, 2021, Ostrale Biennale, Dresden 2021, Close Friends, B2 Gallery Leipzig) kapott meghívást az Esterházy- és Leopold Bloom-díjakra jelölt alkotó.

„Hol tartja az Oscar-díját?” – kérdezem. „A klotyón” – jött a válasz. Ezt a poénkodást Martin McDonagh-gal sikerült összehozni, lapunknak adott interjúja után, amikor már csak beszélgettünk és ő arról kérdezett engem, hogy A sziget szellemei (The Banshees of Inisherin) című filmje mellett melyik film tetszett még a versenyből.