A minisztérium és az energiahivatal lázasan keresi, mi legyen a megoldás; erre utal, hogy folyamatosan kérik be az adatokat a távhőszolgáltató cégektől, így például a budapesti lakásokat ellátó Főtávtól is – tudta meg lapunk. A jelenlegi helyzet ugyanis nem fenntartható. A hatósági árstop miatt jelentős veszteséggel működő szolgáltató cégek kompenzációjára létrehozott állami távhőkasszában – a Technológiai és Ipari Minisztérium korábban az Átlátszónak megküldött adatai szerint – 2022 júliusában alig 11 milliárd volt, pedig ennek pedig a sokszorosára lenne szükség. Az energiahivatal által augusztusban meghatározott hatósági gázárral számolva ugyanis a távhőcégek 1000 milliárdos kiadással számolhatnak az októbertől induló új gázévben, miközben a várható bevételük a rezsistop miatt évek óta változatlanul 120 milliárd forint. A kettő közötti különbséget elméletileg a távhőkasszából kellene fedezni.
A helyzet azért is aggasztó, mert csaknem negyedmillió háztartást úgy érhet utol a kormánydöntés, hogy semmit sem tehetnek ellene. Ők azok, akiknek otthonában nem lehet szabályozni a fűtést és a melegvíz-használat menyiségét. A Magyarországon található 654 ezer távfűtéses lakásból (amelyekben 1,6 millió ember él) legfeljebb a fele vett részt különféle felújítási programokban a kétezres évek elején. Ennél valamivel kedvezőbb az arány a kisebb költséggel megoldható, egyedi fűtésszabályozó és mérőeszközök felszerelésében. De még ezzel együtt is legkevesebb 200-240 ezer olyan lakás van az országban, ahol nem szereltek fel távhőszabályozót, így a tulajdonosoknak semmilyen ráhatásuk nincs a fogyasztásra és ezzel együtt a számlákra sem. Az ő esetükben azt mondani, hogy csavarják le a fűtést és így spóroljanak, értelmezhetetlen.
„Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy
a lakótelepeken élők nem éppen a legtehetősebbek közül kerülnek ki. A távfűtéses lakásban élők zömének jó ha egy hónapnyi tartaléka van,
Ráadásul méretlen fogyasztás esetén eszközük sincs arra, hogy befolyásolják a számlát” – magyarázta a Népszava kérdésére Szaniszló Sándor, a Havanna-lakótelepet is magába foglaló XVIII. kerület polgármestere.
A Népszava információi szerint egyelőre éppen ez akadályozza meg a kormányt abban, hogy a távhőszolgáltatásra is kiterjessze a rezsiemelést. Túl sokan kerülnének teljesen kiszolgáltatott, kilátástalan helyzetbe. Erre mondta azt Palkovics László némi ködösítéssel és finomkodással az RTL-nek, hogy „az ellátásbiztonság fontos, de a lakosságot nem szeretnénk túlterhelni.”
A távhőszolgáltatóktól bekért adatok közül elsősorban a lakossági átlagfogyasztás érdekli a szaktárcát. A távhőárak várható változása után – írta az Átlátszó iparági információkra alapozva – csak az évi 24 gigajoule (GJ) alatti fogyasztók maradnának a kedvezményes körben. A többiek számára megszüntetik a rezsicsökkentést, így ők az emelt árat fizetik. A portál szerint ez utóbbi csak egy szűkebb kört – a 75 négyzetméteres, szigetelés nélküli panellakásban élőket – érint. A Főtáv honlapján közölt adatok szerint azonban ennél jóval többen esnének ki a rezsivédelemből, ha valóban 24 GJ-nál húznák meg a határt. A Főtáv ugyanis 35-43 GJ-ra teszi egy 52 négyzetméteres lakás éves fogyasztását. Márpedig a KSH szerint a panellakások átlagos alapterülete 56 négyzetméter.
A kormány még nem döntött az ügyben. Palkovics László ipari miniszter szerint meg kell várni az uniós energiaminiszterek szeptember 9-i ülését, amelyen várhatóan közös javaslatot tesznek a gázárra.
Sokan élnek a gyanúperrel
Bár az önkormányzatoknak elméletileg – mivel törvény írja elő a kiesés kompenzálását – nem kellene aggódni saját távhőcégeik miatt, mégis sokan élnek a gyanúperrel, hogy nekik is be kell majd szállniuk a távhő-válság kezelésébe. Az immáron Budapesti Közművek Zrt. égisze alá tartozó Főtávnak például már tavaly decemberben meggyűlt a baja a gázkereskedőjével. A MET Holding ugyanis október elsejétől egyoldalúan módosította a gázév végéig, vagyis 2022 szeptember végéig szóló szállítói szerződését. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes akkor 150-500 millióval magasabb árról beszélt, a BKM idei üzleti terve már „milliárdos nagyságrendű költségnövekedéssel” számolt.
Ha az újabb áremelésből áthárít egy részt a fővárosi önkormányzatra vagy cégére az állam, komoly gondok lehetnek. A tét nem kicsi, hiszen Budapesten 240 ezer lakást fűtenek távhővel és ezek ötödében nem szabályozható a fűtés.
