A parlamenti képviselőkkel, bírákkal és ügyészekkel kapcsolatos korrupció megelőzését szolgáló 18 ajánlásból Magyarország csak hatot hajtott végre teljeskörűen, és hármat részlegesen, ami azt jelenti, hogy a teljesítménye “összességében nem megfelelő”, áll a páneurópai jogvédő testület, az Európa Tanács berkein belül működő Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) nevű szervezet friss jelentésében.
Ez enyhe javulás a korábbi évekhez képest, amikor az ország folyamatosan csak öt ajánlás száz százalékos teljesítéséről tudott beszámolni. A fő problémákat továbbra is a parlamenti képviselők feddhetetlenségére és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó javaslatok végre nem hajtása jelenti.
A GRECO ismét hiányolja olyan etikai és magatartási kódex elfogadását, amely az országgyűlési képviselők számára előírja az összeférhetetlenség bejelentését és biztosítja a vagyonnyilatkozatukra vonatkozó szabályok ellenőrzését.
A szervezet különösen aggályosnak tartja az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörével összefüggő kérdéseket, különösen a bírói pozíciókra történő kinevezésekkel és előléptetésekkel összefüggésben.
Felfigyelt az EU Varga Zs. András praktikáira, törvénytelen kúriai kinevezések nehezítik az Orbán-kormány dolgát BrüsszelbenUgyanakkor üdvözli, hogy a legfőbb ügyész utasítására szigorúbbá váltak az ügyek alárendelt ügyészektől való átszignálásának feltételei. De továbbra is aggasztónak tartja, hogy a magyar hatóságok nem vizsgálták felül azt a lehetőséget, miszerint a legfőbb ügyész a mandátuma lejártát követően is hivatalban maradhat.
A korrupcióellenes szervezet felkérte Magyarország képviselőjét, hogy a testületnek november végéig számoljon be a még végre nem hajtott ajánlások teljesítéséről.
Az Európai Bizottságnak nem elég, hogy Orbán-kormány megígérte a korrupcióellenes hatóságot, legkésőbb év végéig működnie is kell