Ukrajna;háború;Egyesült Államok;fegyverek;offenzíva;vízumkorlátozás;

Folytatódnak az amerikai fegyverszállítások

Váratlan látogatást tett Antony Blinken csütörtökön Kijevben. Közben Washington újabb, összesen 2,7 milliárd dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajnának és szövetségeseinek.

Az amerikai külügyminiszter Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott az ukrán fővárosban. Az újabb segélyekből, mint kiderült, egy 2 milliárd dolláros program keretében az Egyesült Államok kölcsönöket vagy támogatásokat nyújt amerikai gyártású fegyverek vásárlásához. További 675 millió dolláros, Ukrajnának szánt katonai támogatásról Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter beszélt a németországi Ramsteinben. Közlése szerint a támogatási csomag többféle fegyvert, lőszert és a precíziós HIMARS rakéta-sorozatvetőkhöz szükséges felszerelést tartalmaz.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nyugati szövetségesek ramsteini találkozóján arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnára és támogatóira kemény tél vár a következő hónapokban, ezért több téli felszerelésre lesz szükségük. „Legalábbis fel kell készülnünk erre a télre, mert semmi jele annak, hogy Oroszország feladná célját, hogy átvegye az irányítást Ukrajna felett." Az AP-nek nyilatkozva azt mondta: "Az ukrajnai háború sorsdöntő pillanathoz közeledik, amikor azt látjuk, hogy a donyec-medencei orosz offenzíva elakadt, az ukránok viszont képesek voltak visszavágni, és visszaszerezni bizonyos területeket.”

Ukrajna mostanra több mint 700 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza a Harkivi területen és délen egy ukrán tábornok szerint. Olekszij Gromov dandártábornok egy nyilvános tájékoztatón azt mondta, Harkiv térségében az ukrán erők 50 kilométerre nyomultak előre az orosz vonalakat áttörve, és több mint 20 falut foglaltak vissza.

Lengyelország és a balti államok bejelentették, hogy ideiglenesen korlátozzák az uniós vízummal rendelkező orosz állampolgárok beutazását. A négy ország miniszterelnökének közös nyilatkozata szerint a lépésre azért került sor, hogy kezeljék az orosz állampolgárok "jelentős és növekvő mértékű" beáramlásából eredő "közpolitikai és biztonsági fenyegetéseket" országaikban és a schengeni térség egészének vonatkozásában is. Az intézkedések szeptember 19-én lépnek hatályba, s "korlátozni fogják a turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal utazó orosz állampolgárok schengeni térségbe való belépését".

Az Egyesült Államok azzal vádolta meg Oroszországot, hogy bizonytékai szerint a jelenlegi konfliktusban akár 1,6 millió ukrán állampolgárt is erőszakkal orosz ellenőrzés alatt álló területre telepített. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szeptember 7-én késő este a Biztonsági Tanács ülésén mondta ezt el. Közlése arra késztette az ENSZ magas rangú tisztviselőit, hogy nemzetközi hozzáférést követeljenek az oroszok úgynevezett szűrőtáboraihoz. Moszkva tagadta a vádat, és azt állította, ukránok milliói döntöttek úgy, hogy Oroszországba vagy az Oroszország által ellenőrzött területekre mennek, és "szabadon és önkéntesen" élnek ott.