Budapest;fürdők;áremelés;rezsiköltség;

A brutálisan megugró közüzemi számlák ellenére Budapest egyetlen fürdőt sem zár be

Annak ellenére, hogy az energiát a fővárosi cég is sokszoros áron kapja, az orosz vendégek elmaradása pedig 15 százalékos kiesést jelent.

Brutálisan megugrottak a fővárosi fürdőket és strandokat üzemeltető cég energia számlái. Tavaly még kilowattóránként 38 forintos áron tudták beszerezni a villamos áramot, az idén már 83 forintot kell fizetniük. A következő év ennél is sokkal nehezebb lesz, hiszen a decemberben lejáró energiaszállítói szerződés pótlására bekért ajánlatok az idei ár 3,5-szereséről szólnak.

Még durvább a helyzet a földgáz esetében. A tavaly köbméterenként fizetett 74 forintos ár az idén 205,6 forintra ugrott. Az október elsejével induló új gázévben pedig már – nem tévedés – több mint 1300 forintot kell fizetnie a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt.-nek minden köbméter földgázért. A 2021-es évhez viszonyítva 18-szoros a drágulás. De még így is örülhetnek, mivel sok önkormányzati cégtől eltérően kaptak ajánlatokat, így várhatóan sikeresen le tudják zárni a földgázbeszerzési tendert.

A cég energiaszámlái az idei 1,4 milliárd forintról 4 milliárdra nőhetnek jövőre.

A BGYH az elszálló energiaárak és az infláció ellenére nem készül fürdőbezárásra – válaszolta a Népszava kérdésére Szűts Ildikó, a cég vezérigazgatója, bár azt nem tagadja, hogy bizonyos fürdőkben rövidülhet a nyitvatartás, illetve egyes szolgáltatásokat korlátozhatnak. Ahol például tíz szauna van, azok közül lehet, hogy csak hármat fűtenek fel. A cég minden egyes fogyasztóhely felmérésén alapuló részletes energiaválság-tervet készít, amely lehetővé teszi az adat alapú döntést, megvizsgálva a megtakarítási lehetőségeket minden fürdőegységre és szolgáltatásra külön lebontva. Így az előbbi példánál maradva, azt a szaunát zárják be, amelynek fűtőszála a legtöbbet fogyasztja a legkevesebb vendég kiszolgálása mellett.

A társaság nem tervez létszámleépítést, holott erre a koronavírus-járvány miatt annak idején rákényszerült. Ahogy Szűts Ildikótól megtudtuk, azóta feltöltötték az akkor megüresedő helyeket, sőt bizonyos munkakörökben, mint például az úszómestereké, végre elérték a hatóságilag előírt létszámot. Nyáron a szezonális alkalmazottakkal együtt 1200 munkavállaló dolgozott a fürdőkben, télre ezren maradnak. „Nagyon hálás vagyok nekik, mert nélkülük nem érhettük volna el, hogy a fővárosi turizmusnál sokkal gyorsabban talpra álltunk és már az év első felében elértük a járvány előtti forgalom 85 százalékát” – büszkélkedik Szűts Ildikó.

Mindezzel együtt egyensúlyban kell tartani a cég gazdálkodását. Ehhez pedig megkerülhetetlen a jegyáremelés 

– ismeri el a vezérigazgató. Mint ismeretes, a főként külföldiek által látogatott Széchenyi és a Rudas fürdő jegyárait egyszer már emelték az idén 20 százalékkal, mindez az emelkedő euróárfolyam miatt külföldi vendégeknek mindössze 50 eurócent többletet jelent. A magyar vendégek által inkább látogatott fürdőkben és strandokon az év második felétől átlagosan nyolc százalékkal emelték a jegyárakat. Az elsősorban külföldiek által látogatott történelmi fürdők továbbra is sokkal olcsóbban látogathatók a Nyugat-Európában megszokottnál. A Széchenyiben például 17 euróért egész napos belépőt kapnak a vendégek, míg tőlünk nyugatabbra 27 eurónál kezdődik a 2-3 órára szóló jegy ára. A BGYH saját hatáskörben hozott döntéssel szeptember 10-től 15 százalékkal emeli meg a Széchenyi, a Rudas és a Gellért fürdők hétvégi belépőinek árát. Ezen létesítmények vendégkörének 80 százalékát külföldiek teszik ki, így az áremelés alapvetően őket érinti.

A fürdőtársaság egyébként idei üzleti tervében nagy merészséggel kétszeres – 12,1 milliárd forintos – bevétellel számolt. Ehhez jegyáremeléseken kívül ingatlanértékesítést is terveztek. Az egykori újpesti uszoda telkét a fővárosi önkormányzat venné meg 700 millióért a BGYH-tól, ahol a IV. kerülettel kötött megállapodás értelmében park létesül remélhetőleg uniós forrásból. Másrészt hasznosítanák a Rác fürdő mellé épült hotelt is. Az utóbbiból származó bevételből újítanák fel a fürdőt. Az állapotfelmérés elkészült, tél előtt elvégzik az állagmegóvást is, miközben még az idén kiírnák a tervezői tendert, hogy jövő év végén végre megnyithasson a tavaly visszavásárolt patinás fürdő. Ez azonban nem csak rajtuk múlik. A most készülő terveket például a tervtanács elé kell vinni, a hotel hasznosításáról szóló javaslatot pedig jóvá kell hagynia a Fővárosi Közgyűlésnek. A grémium Szűts Ildikó reményei szerint ősszel tárgyalhatja az erről szóló előterjesztést. Közben készülnek a Gellért fürdő felújítására is, ami nem halogatható tovább.

A BGYH Zrt. 2022-ben nagyon sikeres első félévet és nyarat zárt – hangsúlyozta Szűts Ildikó. Így a brutális energiaszámlák, az elszálló infláció, valamint a forgalom 15 százalékát kitevő, a háború miatt elmaradó orosz-ukrán vendégek ellenére is nyereségesek lehetnek az év végére. Az első félévben 2 milliárddal teljesítették túl a tervet, decemberre ez akár 3,2 milliárdra hízhat.