;;

Európai Unió;gázár;orosz gáz;Ursula von der Leyen;árstop;

- Lemondott az Európai Unió az orosz gáz árának a korlátozásáról

A tagországok nem tudtak megegyezni róla. Helyette rendkívüli adót vetnek ki.

Egy kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Bizottság eláll azon tervétől, hogy ársapkát helyezzen az orosz gázra, helyette megadóztatná az energiavállalatok többletnyereségét - írja a The Guardian.

A lap felidézi, a rendelet azért nem tartalmaz az árplafonra vonatkozó rendelkezéseket, mert a tagállamok erről nem tudtak megegyezni. Várhatóan azonban rendkívüli adót vetnek ki a fosszilis tüzelőanyag-vállalatok magas nyereségére, külön felső határt szabva az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelők bevételére.

A dráguló villamosenergia-árak kezelésére készített tervezetet várhatóan holnap fogja ismertetni Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amikor elmondja az évértékelő beszédét. Abban az ötpontos tervben, amellyel szeptember 7-én előállt az EU-tagországok energiabiztonságának növelése és az elszálló energiaárak csökkentése érdekében, az orosz gázár korlátozása még benne volt. Ursula von der Leyen akkor azt mondta, a cél az, hogy semlegesítsék az orosz ármanipuláció hatásait, a gáz eladásából szerzett pénzt Vlagyimir Putyin orosz elnök ne fordíthassa az Ukrajna ellen vívott háborúra.

A The Guardian külön felhívja a figyelmet arra, hogy az Oroszországból nagy mennyiségű gázt importáló EU-tagállamok, például Magyarország, Szlovákia és Ausztria felszólaltak az ársapka ellen, mert attól tartanak, hogy a Kreml leállítana minden gázszállítást, recessziót idézve ezzel elő. Mint ismert, Vlagyimir Putyin már több ízben fenyegetőzött ezzel.

Az árplafon bevezetését körülbelül egy tucat ország - például Franciaország és Lengyelország - támogatta, velük szemben azonban Hollandia és Dánia ódzkodott mindenféle árstoptól, Németország pedig attól tartott, hogy az orosz gáz árplafonja megosztó lenne. Amint arról korábban beszámoltunk, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter éles hangvételű sajtótájékoztatón kelt ki a tervezet ellen, hangoztatva, az Orbán-kormány  tárgyalni sem hajlandó semmilyen szankcióról, amellyel az orosz állami gázóriást, a Gazpromot sújtanák.

Az olaj- és gázipari társaságokra kivetett rendkívüli adót egyfajta „szolidaritási hozzájárulásnak” nevezik. A kiszivárgott dokumentumok szerint az Európai Bizottság 2022-re nézve mintegy ötszörösére becsüli az olaj-, gáz- és széntársaságok nyereségét. Az Európa Bizottság szerint ezek a nyereségek nem gazdasági vagy befektetési döntésekből fakadnak. Az adó mértéke azonban egyelőre nem tisztázott.

A tagállamokat egyébként arra is felszólították, állapodjanak meg egy kötelező érvényű célkitűzésben a csúcsidőben történő villamosenergia-felhasználás csökkentésére. Konkrét számot ide sem javasoltak.

Az összecsapásokért mindkét fél egymást hibáztatja.