Az Építési és Beruházási Minisztérium létrehozásának legfőbb oka, hogy elfogytak a beruházási források, amire reagálni kell. Az Európai Bizottsággal történő megállapodás sem jelentene mindenre gyógyírt, hiszen a lengyelek fél éve megállapodtak, mégsem kaptak még egy fillért sem. Ebben a helyzetben kell kezelni a folyamatban lévő beruházásokat, átalakítani az ütemezéseket, úgy, hogy közben az építőiparnak is védőhálót biztosítsanak. A tárca legkésőbb októberben benyújtja az országgyűlésnek az új beruházási kerettörvényt – erről beszélt a Portfolio csütörtöki konferenciáján Csepreghy Nándor, miniszterhelyettes, a beruházási tárca államtitkára. Mint mondta: a kormánynak az energiaárak emelkedésével és a kamatok növekedésével is szembe kell néznie, utóbbi szintjének 1 százalékos növekedése ezer milliárd forinttal csökkenti a mozgásteret. Összességében 10 ezer milliárd forintnyi állami fejlesztési beruházást kellett konszolidálni, számos beruházást felfüggesztettek, 270 ilyen döntés született 2100 milliárd forint értékben. Többek között az M7-es autópálya Zalaegerszeggel, az M1-es autópálya Esztergommal történő összekötését, a Testnevelési Egyetem fejlesztését, a Bicske-Budapest autópálya 3 sávosra bővítését is elhalasztják. A tervek szerint ezeket a funkcionális újratervezés után 2025-26-ban újraindítják. A már elindult beruházások nem állnak le, „torzók nem maradhatnak” – ígérte. Az áremelkedések miatt azonban ezek költsége 15-20 százalékkal magasabb lesz, így a befejezésükhöz 750 milliárd forint pluszforrás szükséges.
Csepreghy Nándor arról is beszélt, hogy egy teljesen új jogszabályt alkotnak az állami beruházások területére, amelyet szeptember végén, október elején nyújtanak be az Országgyűlésnek. Erről nem a parlamenti vita során egyeztetnek majd – utalt a szokásos kormányzati gyakorlatra. (A jogalkotást megelőző társadalmi, szakmai egyeztetés a bizottsággal való megállapodás érdekében tett kormányzati vállalások része). Elmondása szerint az elmúlt hónapokban már az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), a kamarákkal, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, a megyei jogú városokkal összeszedték azt a 330 javaslatot, amely irányt mutat, hogyan lehet kevesebb forrásból többet kihozni.
A miniszterhelyettes szerint 4 fő kérdés – a beruházások előkészítése, a projektek megtervezése, a kivitelezők kiválasztása és az árváltozások kezelésének lehetőségei - mentén kellett lefektetni az új alapelveket. Ezentúl nem lehet olyan komplex beruházás, amely egyetlen ajánlattal valósul meg, legalább 4 érvényes ajánlatnak be kell érkeznie – szögezte le Csepreghy Nándor. (Szintén a bizottságnak tett kormányzati vállalás része, hogy az uniós és az állami közbeszerzéseknél is 15 százalék alá mérséklik az egy ajánlattévős eljárások arányát.) Azt is bejelentette: a beruházási törvény elfogadása után az építésügy általános szabályait, az alapanyagellátási kérdéseket is rendezik.
Az építőipar eközben továbbra is hullámzó teljesítményt mutat.
A szintén csütörtökön közölt KSH adatok szerint a júniusi jelentős, több, mint 8 százalékos éves visszaesés után júliusban éves összehasonlításban 3, havi összevetésben pedig 5,8 százalékkal nőtt a termelés. Az év első hét hónapja így 6,3 százalékos bővülést mutat. Az ágazatban nem is az idei, hanem a következő két év miatt aggódnak, éppen a felfüggesztett állami beruházások miatt. A jövőt mutató, megkötött új szerződések volumene a júliusi adatok szerint 16,6 százalékkal volt kisebb, mint egy éve. Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya pedig már csupán 0,3 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly júliusban, holott májusban még 9,7, áprilisban 8 százalékos többletet mértek.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke korábban ezzel kapcsolatban azt mondta lapunknak, hogy a következő hónapokban a rendelésállomány mínuszba fordul majd az állami beruházások elhalasztása miatt. Ezt viszont ellensúlyozhatnák a lakossági megrendelések, de azok finanszírozását az eddigi programok folytatásával, kamatplafonnal támogatni kellene. A szakember most arra hívta fel a figyelmet, hogy az építésgazdaság területén tapasztalható áremelkedés az infláció dupláját teszi ki. Míg a fogyasztói árak az idei első félévben 9,4 százalékkal emelkedtek, addig az építőalapanyag-ipari árindex 20,4, az építőipari termelői-árindex pedig 22,8 százalékkal volt magasabb, mint egy éve.
A drasztikus áremelkedés az új építéseknél és a felújításoknál is megjelenik, és semmilyen jel nem utal arra, hogy ez év végéig visszarendeződne.
Az építési termékek gyártásában az energiaköltségek átlagosan 25 százalékot tesznek ki, de a cement, az égetett kerámia, a tégla esetében az arány még magasabb. A forint/euró árfolyam a kivitelezőknél okozhat üzleti sokkot, hiszen a felhasznált anyagok 48 százaléka importból érkezik. A szakmunkások és mérnökök megtartása tovább növeli a vállalkozások költségeit. Az ÉVOSZ tapasztalatai szerint eközben a lakosság hitelképessége, illetve az energiamegtakarítást célzó beruházások, felújítások finanszírozhatósága határára érkezett.
