Mégsem sietnek a szakrendelők államosításával

Országosan egységes időpontfoglaló rendszert ígért az egészségügyi szakállamtitkár a járóbeteg ellátásnak, de az ágazati gondok orvoslásáról kevés konkrétumot árult el.

Pénz és mozgástér híján személyes varázsával igyekezett megnyerni a közönséget – a hallgatóság tagjai közül többen is így értékelték lapunknak Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár fellépését a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciájának zárónapján, pénteken. Mint mondták, a 90 perces „talk-show-jával” lényegében próbálta elfeledtetni a teremben ülőkkel a konferencia előző két napján hosszan sorolt gondokat, többek között a szakrendelők beígért államosítását, a végeláthatatlan hosszúságúra nyúlt betegfogadási listákat vagy épp az energiaválságot.

– indította a beszélgetést a majd a kormány elé kerülő, még nem nyilvános szakmai programjára utalva Takács Péter, aki igyekezett megnyugtatni a két nappal korábban még komoly feszültséget keltő témákban a hallgatóságát. Így – szerinte –

Továbbá a politikus beszélt arról, hogy már készül az e-térben az országosan egységes időpontfoglaló rendszer, amellyel a beteg egy tajszámmal egy vizsgálatra, csak egyetlen helyre tud majd bejelentkezni. Ha ez elkészül, megszűnhetnek a fantomelőjegyzések, azaz a helyzet, amikor valaki azért „stoppol” több szakrendelőben is időpontot, hogy valahol biztosan sorra kerüljön. Miután azonban a végén csak egy helyen veszi igénybe a szolgáltatást, a többi helyen elveszi a foglalható időpontokat mások elől. Mint azt az államtitkár mondta, bár a szakrendelők államosításának ötlete az övé, ez ügyben „egy kicsit hűteném a kedélyeket.

Most csak annyi történik, hogy szakemberekből álló csoport vizsgálja az önkormányzati szakrendelők építészeti, műszaki állapotát, a betegforgalmát, a kapacitás kihasználtságot, a közreműködői, közbeszerzési szerződéseket.” Ha ezekből nem az derül ki, hogy jó ötlet az államosítás, akkor nem fogja erőltetni.

Szerinte most az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy a saját területén élőknek minél szélesebb ellátási palettát biztosítson. Pénzt nem kímélve ezért időnként olyan szakmákra is szerződtetnek szakorvosokat, amelyeknek nem feltétlenül ott van a helye. Példaként említette, hogy egy kisvárosi szakrendelőben nem feltétlenül van szükség gyermekszívsebészetre, mert nyilván egy településen nem lehet ilyen betegből annyi, amennyire megéri egy szakorvos idejét lekötni. Az sem megengedhető, hogy egy orvos négy-öt helyen vállaljon két-két órás szakrendelést, mert ezzel több időt tölt majd az ellátóhelyek közötti utazgatással, mint a betegek kezelésével. Ez pedig kapacitás és humánerőforrás pazarlása. Azaz a rendszer legdrágább elemét, a szakorvosi munkaórát gyakorlatilag korlátlanul biztosítjuk, miközben nincs belőle elég – állította. Ezeket a problémákat – szerinte -

Az energiaválság miatt szinte kezelhetetlenné vált intézményi számlákkal kapcsolatban azt mondta: „a megnövekedett energiaárak mindenkit érintenek. Ezt a Pénzügyminisztérium saját maga próbálja kezelni. Ebben mi aládolgozunk a Pénzügyminisztériumnak. Első körben az állami fenntartású kórházaktól kértek adatokat. Tudomása szerint a Pénzügyminisztérium arra fog törekedni, hogy aki közfeladatot lát el, az valamilyen kompenzációban részesüljön.