Míg korábban Magyarországon nagyjából harminc minőségi könyvkiadó létezett, mára csak tíz-tizenöt működik, amelyek nagy része lassan ellehetetlenül. Nem tudom, hogy ezt a válságot ki és hogyan éli túl – mondta lapunknak Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó igazgatója a könyvpiac várható helyzete kapcsán. A kiadó-szerkesztő szerint a kata szigorítása és az infláció miatt egyszerűen nem lehet előre tervezni, a gazdasági életet felforgató orosz-ukrán háborúnak a végét pedig nem lehet megjósolni.
A Kalligram ettől függetlenül ki tudja fizetni a szerzőit és a munkatársait, az összegek azonban továbbra sem magasak. – Aki irodalmi szerkesztő akar lenni, az nyilván nem arra tette föl az életét, hogy ebből meggazdagszik, beleértve magamat is – mondja Mészáros, hozzátéve, egy kiadó szempontjából az a lényeges, hogy folyamatosan piacra dobhasson új műveket.
Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport ügyvezetője lapunknak szintén megerősítette, hogy ki tudják fizetni a kollégáikat. – A Libri Könyvkiadó Kft. szerkesztői és tördelői a cég alkalmazottai, és munkaviszonyuk alapján bérezzük őket, nem érintettek a kata-változásban. Belsős korrektorunk is van, de korrektorként külsősökkel is dolgozunk. Velük a mindenkori jogszabályoknak megfelelően állapodunk meg. Ez így volt eddig is és így lesz a jövőben is – mondta lapunknak Sárközy Bence, hozzátéve: – Idén minden tervezett könyvünk megjelenik, nem adunk ki kevesebb címet és nem nyomtatunk kevesebb példányt, mint 2021-ben, a megnövekedett költségek ellenére sem.
– Nálunk a Pagonynál a szerkesztőkkel, tördelőkkel és a borítótervezőkkel alapvetően nem változott a kapcsolatunk, de a kata hirtelen szigorítása sokunknak nehézséget hozott – mondta a Népszavának Ürögdi András, a gyerekkönyveket kiadó Pagony ügyvezetője, kiemelve, ha lett volna legalább pár hónapunk, hogy felkészüljenek a változásra, akkor nem kapkodva, hanem sokkal flottabbul kezelték volna a helyzetet. Gondot okozott például, hogy sokaknak nem volt könyvelője, hisz korábban nem volt rá szükség, számos külsős kolléga pedig nem értett az adózáshoz. A kiadó ezért a saját partnereinek szervezett egy kisebb konferenciát, melyen egy adószakértő ismertette velük a kata helyett választható adónemeket.
Ürögdi szerint a papír árának drámai növekedése szintén súlyos gondokat fog okozni, mely már most érződik a könyvek előállítási költségén. – Már tavaly ősszel láttuk, hogy meredeken megy fölfelé a papír ára. Emiatt idén azt tapasztaljuk, hogy ha egy könyvet ki akarunk adni, akkor az másfélszer annyiba kerül, mint egy évvel ezelőtt – mondja az ügyvezető, hozzátéve, a könyv árát azonban nem emelhetik ötven százalékkal, hisz akkor jelentősen csökkenne a kereslet. A kiadó így azzal tud taktikázni, hogy valamit nem ad ki, vagy megváltozott példányszámmal dob piacra, mert akkor a fajlagos költség kedvezőbb.
– Magyarországon egy évben megjelenik körülbelül tízezer új cím, ebből nagyjából ezer a gyerek- és ifjúsági könyv. A Pagony ebből kilencven címet adott ki, vagyis a piaci részesedésünkhöz képest lényegesen kevesebb újdonságot jelentetünk meg mint más kiadók. És mivel a kiadványaink döntő része kortárs magyar írók és illusztrátorok műve, ezért nincs okunk a címszámot csökkenteni. Ez egy hosszú ideje sikeres stratégia, ezért nem tervezünk változtatni rajta – mondja Ürögdi.
A karácsony persze reményt adhat, hisz az ünnep idején jobban fogynak a könyvek, de Ürögdi szerint ebből kár bármilyen, a piacra vonatkozó következtetést levonni. – A karácsony kicsit megtévesztő, hisz az emberekbe kulturálisan bele van kódolva, hogy ilyenkor vásároljanak. Hogy majd januárban, februárban és márciusban mennyit fognak költeni könyvekre, az egy nagyon jó kérdés.
– Azok a kiadók, melyek nagyobb tételben jelentetnek meg sikerkönyveket, szintén rizikóval kell számolniuk – mondja Mészáros. A Kalligramnak például szintén számos könyvterve van, de a válság miatt tervezhetetlen azok kiadása. – Mi ráadásul kezdettől fogva számos határon túli könyvet adunk ki, de a válság miatt azok száma csökkent, hiába a sok erdélyi, szlovák és vajdasági kiadó.
Lapunk a helyzet kapcsán a Marosvásárhelyen működő Mentor Könyvek Kiadó vezetőjével, ifjabb Király Istvánnal is felvette a kapcsolatot. – Erdélyi lévén a kiadó nem annyira elszenvedője, inkább csak szemlélője a magyarországi gazdasági helyzetnek: gondolunk itt az energiaválság okozta rezsimizériára, az euró–forint instabil viszonyára, de ami a legelkeserítőbb, az a kultúrában és annak berkeiben tevékenykedők ellehetetlenülése.
A Mentor Könyvek számos alkalommal dolgozik együtt magyarországi, a nyomdai előkészítésben segítő személyekkel. – A romániai kisvállalkozók, kisadózók, szabad szellemi foglalkozást végzők adózási rendszere egészen más. Itt civil szerződés alapján a kifizetési bizonylattal tudjuk honorálni az elvégzett munkát, ami után a helyben befizetett tíz százalékos adó terhe a megrendelőé, és nem a kivitelezőé. Ez egy közérthető és áttekinthető rendszer, ami kiválóan működik, és a két ország közti adóegyezmény értelmében el lehet kerülni a kettős adózást.
„Mindenki életjelet akar adni magáról, hogy létezik”
A könyvpiacot sújtó változásokról Gál Katalint, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökét kérdeztük.
A kata-változás mennyiben befolyásolja a kiadók életét? Mennyire lesz nehéz szerkesztőt, tördelőt, korrektort és fordítót alkalmazni?
Mivel a szakmában szinte mindenki katás, ezért igencsak nehéz. Főleg, hogy a katát egyik napról a másikra változtatták meg, így huszonnégy óra alatt lenulláztak egy nagyon komoly értelmiségi kört, amelyet eddig sem vetett fel a pénz, és amelyik eddig is a saját szellemi munkájából élt. Emellett pedig az infláció is bonyolítja a helyzetet, miközben az emelkedő rezsi miatt a könyvesboltok költségei is iszonyatosan nőni fognak, főleg amikor télen be kell fűteni a helyiségeket. Arról nem beszélve, hogy a tulajdonosok nagy része euró alapon bérli azokat.
Hogyan reagálnak erre a kiadók?
Úgy, hogy még augusztusban igyekeztek számlát kérni az alkotóktól a folyamatban lévő munkákra, mert az akkor még vállalható volt. Szeptember 1-től azonban a megnövekedett rezsi elképesztő költségeket fog generálni. A Covid szerintem kismiska volt ahhoz képest, ami most vár ránk. A kiadóknak még a papírt is érdemes előre megvenni, ha lehetőségük van rá.
Milyennek látja a téli szezont?
Míg a könyvkiadás november végéig általában veszteséges, addig decemberben a kiadók akár az éves bevételük harminc százalékát is beszedhetik. A kérdés csupán az, hogy a vásárlóközönség hogyan reagál. Hisz ha dupla annyit kell fizetnie a krumpliért, a tejért és a lisztért, akkor vajon a kultúrára mennyit fog áldozni? Másrészt kik is vesznek könyvet? A középosztály képviselői, mint a pedagógusok és az értelmiségiek, vagyis azok, akik olyan szférákban dolgoznak, ahol manapság kevés jó dolog történik.
Mit tesz a helyzetért a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése?
Nagy erőkkel szervezzük a Nemzetközi Könyvfesztivált a Millenárison. Jön majd Szvetlana Alekszijevics mint díszvendég, fókuszba kerül a szlovákiai irodalom, és több mint száznegyven kiállítónk lesz. Mindenki életjelet akar adni magáról, hogy létezik. A kiadók összekuporgatták a pénzt, még úgyis, hogy a bérleti díj és a költségek is magasak. A négynapos rendezvényen azonban a látogatók világklasszis írókkal találkozhatnak, akciósan vásárolhatják a műveiket, és több mint száz programon vehetnek részt teljesen ingyen. Mindezt a közjót a kreatív ipar örök zászlóshajói, a könyvszakma szereplői nyújtják a szép számú, igényes közönségnek. A napokban hallottam Szinetár Miklóstól: „A kultúra elpusztíthatatlan, annyira emberi szükséglet.” A könyv pedig annak elválaszthatatlan része.
